A katari LNG-üzemek bombázása után is marad gáz a világban, de meg fogják kérni az árát.

A katari LNG-üzemek támadása és a globális gázellátás jövője

A nemrégiben történt, katari LNG-üzemek ellen irányuló támadások tükrében felmerül, hogy a világszerte elérhető földgáz mennyisége a jövőben jelentősen megdrágulhat. Az Európai Unió tagországai több forrásból is igyekeznek beszerezni a szükséges földgázt, azonban a Hormuzi-szorosban kialakuló feszültségek és konfliktusok következtében a tározók feltöltése nemcsak nehezebb, hanem költségesebb is lehet. Magyarország számára is komoly kihívások elé nézünk az elkövetkező időszakban.

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. legfrissebb adatai alapján a hazai gáztárolók töltöttsége március utolsó hetén 33,3 százalékra csökkent. Az április 1-jéig tartó kiürítési időszak végén napi 265 ezer köbméter földgáz kiürítésére kerül sor. A jelenlegi töltöttségi szint a tavalyihoz képest – amely során a gázreservek mérése mínusz 3,5 százalékos csökkenést mutat – a GIE (Gas Infrastructure Europe) adatai szerint nem tűnik kiemelkedőnek. Például 2019-ben 25, míg 2022-ben 19 százalékos töltöttség volt tapasztalható, míg a következő években 2023-ban ez 45, 2024-ben pedig 69 százalékra emelkedhet.

Az uniós átlag március közepén 29 százalékra vált. A hagyományos április 1. és szeptember 30. közötti betárolási időszak során Magyarország négy gáztárolójában összesen 4,43 milliárd köbméternyi földgáz raktározására van lehetőség. Az EU tagállamai összességében 100-105 milliárd köbméter gáz tárolására képesek, ám az üres tárolók feltöltéséhez szükséges gyors lépés szükséges a töltési maximum miatt; ez napi 0,54-0,58 százalékot képvisel.

Felkészülve a fűtési szezonra, amely október 31-ig tart, az uniós országoknak már előírt 90 százalékos tárolási szintet gyorsan el kellene érni. Dan Jorgensen energiaügyi biztos nemrégiben levélben javasolta az uniós szakminiszterek számára, hogy a töltési határidőt egy hónappal tolják ki, és a töltöttségi követelményt 90 százalékról 80-ra csökkentsék. Ez a lépés figyelembe veszi, hogy a jelenlegi gázellátási helyzet a globális konfliktusok és az energiaárak emelkedése miatt fokozottan érzékeny és kihívásokkal teli.