Budapesti és moszkvai összejátszás: Szijjártó Péter leleplezése
Budapest és Moszkva titkos szövetsége ismét a figyelem középpontjába került, amikor Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszélgetésének egy felvétele napvilágot látott. A Le Monde híradása szerint ez a beszélgetés megsemmisítő bizonyítékként szolgálhat a magyar diplomácia hitelességére nézve. Eddig is voltak gyanús jelek, hogy a magyar kormány Oroszország érdekeit szolgálja, de most konkrét bizonyítékok is megerősítik ezt a felvetést.
A tudósítók, Jean-Baptiste Chastand és Philippe Jacqué arról is beszámoltak, hogy egy másik dokumentum is létezik, amelyben Szijjártó megígéri az orosz energiaügyi miniszterhelyettesnek, hogy hazája mindent megtesz az orosz árnyékflotta ellen irányuló szankciók eltörléséért. A magyar diplomácia tehát Moszkva közvetlen utasításait követi az EU-n belül, ami már régen furcsa jeleket kinkezett.
Újabb bizonyítékok és Európai Uniós reakciók
Kaja Kallas, az EU külügyi főbiztosa nemrégiben telefonon figyelmeztette a magyar politikai vezetést, hogy fontos, hogy a bizalmas információk ne kerüljenek a nyilvánosság elé, különösen az uniós tanácskozások hátterében. Az azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a magyra kormány lojalitásának hiánya Brüsszelben feszültséget okoz, és sokan aggódnak emiatt, de a helyzetet senki sem kívánja tovább élezni, hogy Orbán Viktor politikai hasznot ne húzhasson belőle a kampány alatt.
Nathalie Loiseau, Emmanuel Macron francia államfő pártjának képviselője a közösségi médiában is elítélte a botrányt, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány fellépése az EU érdekeinek ellenében zajlik. Daniel Freund szintén megerősítette, hogy az újabb bizonyítékok arra utalnak: a magyar kormány Putyin érdekeit szolgálja, Szijjártó pedig megjelenik mint Moszkvából érkező közvetlen utasításokat teljesítő politikus.
A választások közeli feszültségek
A közelgő magyar választásokra reagálva egy jobboldali lengyel kutatóintézet bejelentette, hogy 10 uniós és nem uniós ország 100 nemzetközi megfigyelője fog részt venni a választáson, a „Szabadság koalíciója a szabad és tisztességes választásokért” néven. Az amerikai Edmund Burke alapítvány elnökét választották meg e folyamat vezetőjének, aki már régóta szervez jobboldali konferenciákat Brüsszelben és Washingtonban.
A választási kampány hajrájában a feszültségek egyre élesebbé válnak. A politikai riválisok egymást szavazatvásárlással, illegális lehallgatásokkal és orosz, ukrán beavatkozásokkal vádolják. Orbán Viktor a kampány során kijelentette, hogy Magyar Pétert Kijev ügynökeként kell kezelni, míg az érintett politikai szereplő azzal vádolta a kormányt, hogy hazaárulást követett el.
Független média és politikai nyomás
A független sajtó helyzete Magyarországon is terítéken van. Polyák Gábor, a bécsi vitaest résztvevője, rámutatott, hogy Orbán Viktor alatt bár elvileg van véleményszabadság, de a valódi független sajtó már megszűnt. A média helyzetét és az általa keltett politikai hatásokat egyre több szakértő aggályosan figyeli, mivel a kormányzat politikája a Trump- és az Osztrák Szabadságpárt példájára épülhet.
A független újságírók szerepe kiemelkedő fontosságú egy esetleges politikai változás esetén. A válság mélységének megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőbeni politikai rendszerek képesek legyenek rezisztens módon reagálni a függetlenség érdekében.
Nemzetközi szempontok: Ukrajna helyzete és a Közel-Kelet
Az Irán elleni amerikai és izraeli háborút illetően a Times véleménye szerint Ukrajna járulékos veszteség, amennyiben a regionális feszültségek tovább fokozódnak. A kérdés, hogy az amerikai vezetés és Trump hirtelen változtatásokkal próbálja-e megoldani a helyzetet, miközben a NATO-szövetségesei potenciálisan magukra maradnak.
A Guardian megjegyzi, hogy Donald Trump háborús stratégiája már kezd kihatni a gazdasági helyzetre és a katonai stabilitásra a térségben. A Fehér Ház által hangoztatott fenyegetések a polgári infrastruktúrák ellen háborús bűnöknek is minősülhetnek, amelyeket a nemzetközi közösség nem nézhet tétlenül.
A Financial Times elemzője, Gideon Rachman figyelmeztetettek arra, hogy Irán a háború hatására megerősödhet, és új bevételi forrásokat nyerhet, ami globálisan is kedvezőtlen következményekkel járhat.