Mégis újraélesztik a Zalakerámiát: egy magyar milliárdos a megmentő
Szatmári Zoltán, Magyarország 36. leggazdagabb embere, bátor vállalással lépett elő: megvásárolta a Zalakerámia tófeji üzemét, ezzel csempegyártásba kezdett. A milliárdos már ismerős név lehet az épületgépészeti és fürdőszoba-felszerelési üzletekben, hiszen ő az, aki a Szatmári Malom lisztjeit is előállítja. Most új irányba, az építőanyag-iparba lép be, azonban ezt az állami sarcok mérsékelték.
Pár héttel ezelőtt Szatmári Zoltán két új vállalkozást alapított: az egyik a kavics- és homokbányászat, a másik a kerámiacsempe gyártására összpontosít. A Danubia Bánya Kft. alapított tőkéje 50 millió forint, míg a Terra Danubia Kft. tőkéje 450 millió forint, így az új üzletág megalapozása egy jelentős, félmilliárd forintos befektetéssel kezdődött.
A Szatmári-csoport a két új cég keretein belül megszerzi a Zalakerámia Zrt.-hez tartozó tófeji gyárat, beleértve az ahhoz kapcsolódó eszközöket, ingatlanokat, bányászati jogokat és az ottani know-how-t is. Az üzem elsősorban fali burkolólapokat állít elő, míg a Szatmári-csoport eddig is forgalmazott csempéket, így a döntés logikus lépésnek tűnik.
A Zalakerámia sorsa azonban eddig nem volt túlságosan kedvező. A cég, amely 100 éves múltra tekint vissza, a szocializmus alatt állami vállalat volt, és a rendszerváltáskor végbemegy privatizáción. A magyarországi csempegyártás nyereségessége magánkézben szintén kérdésesnek bizonyult. 2003-ban, az osztrák Lassersberger-csoport belépésével új remények nyíltak, ám az elmúlt években a cég tevékenységét is sújtották a kormány intézkedései, melyek a külföldi tulajdonosok kiszorítását célozták az építőanyag-előállításból.