Orbán Viktor Kormányzásának Sikeressége: A Washington Post Kommentárja
Johan Norberg, a libertárius Cato Intézet vezető munkatársa, vendégkommentárjában bemutatja, hogy Orbán Viktor 16 éves kormányzása alatt egyetlen hirdetett célját sem volt képes megvalósítani. A téma körüljárása során Norberg arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon az illiberális nacionalizmus milyen eredményeket hozott, és hogy a folyamatos politikai manipulációk ellenére a helyzet egyre égetőbbé válik.
Norberg sajnálattal konstatálja, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, a közelmúltban szintén az Orbán-kormány mellett állt ki anélkül, hogy kellőképpen ellenőrizte volna a tényeket. Ez az eset is illusztrálja, hogy Trump nem változtatott a régi szokásain, miszerint beleavatkozik más országok belügyeibe. Norberg arra figyelmeztet, hogy Orbán és az illiberalizmus politikai „szavatossági ideje” gyorsan lejár.
A második forduló eredményei jelentős részben meghatároznák a jövőt: a világ számára világossá válik, mennyire elégedetlenek a magyarok a Fidesz politikájával. A választások nemcsak a kormányzó párt népszerűségéről árulkodnak, hanem azt is megmutatják, hogy a több mint másfél évtizedes időszak után képes-e az ellenzék széles támogatottsággal győzni, miközben a hatalom a választási törvényeket a saját javára formálta, és jelentős mértékben átvette a sajtó feletti ellenőrzést.
Az elkövetkező választások tétje nemcsak politikai, hanem társadalmi is, hiszen a kormány politikájának irányvonalát alteráló ellenzék eddigi eredményei is a még reménykedő szavazóknak nyújthatnak új irányt. Norberg írása figyelmeztet arra, hogy a demokratikus intézmények védelme és az illiberalizmus tengelyén álló politikai érdekek egymásnak feszülése a jövőben rendkívüli fontossággal bír.
Ez a kommentár nemcsak az aktuális politikai helyzetre világít rá, hanem a jövőbeli kilátásokra és az esélyekre is, amelyeket a magyar politikai táj korábbi tapasztalatai alapján érdemes figyelembe venni. A választás folyamatában érdemes lesz jól megfigyelni, milyen mértékben tudják a választók befolyásolni a kormány politikai irányvonalát, és milyen válaszokat adnak az illiberalizmus kihívásaira.