Alkotmánybíróság: A kormányzati propaganda üzenetei nem sértik az állampolgárok jogait
2026. március 31-én egy állampolgár panaszt tett, miután Orbán Viktor miniszterelnök az info@kormany.hu e-mail címről érkező „Nemzeti Petíció” tárgyú elektronikus levelet kapott. A panaszos állítása szerint ez a lépés kampánytevékenységnek minősül, amelyhez ő nem járult hozzá, mivel az e-mail címét csak a koronavírus elleni védőoltáshoz szükséges adatkezelés céljából adta át 2020-ban. A panasz szerint a „Nemzeti Petíció” kitöltésére való felhívás nem tartozik a kormány törvényben rögzített feladatai közé.
A panaszoló ezt követően megpróbálta érvényesíteni jogait a Nemzeti Választási Bizottságnál, azonban ott nem járt sikerrel. Ezután a Kúriához fordult, ahol azt állította, hogy az elektronikusan kapott pártpolitikai üzenet kéretlenül érkezett, és mint „foglyul ejtett közönség” tagjaként kényszerült az információ befogadására. Azonban a Kúria sem látott elegendő érdemi okot a panasz kivizsgálására, arra hivatkozva, hogy a kérelmet előterjesztő félnek bizonyítania kell, hogy az állításaik jogsértései a választási eljárási törvény hatálya alá tartoznak és közvetlen hatással vannak a jogaira.
Ezután az alkotmányjogi panasz került terítékre, amelyben a panaszos azt is kifogásolta, hogy a kormánypárt aránytalan mértékben beavatkozott a magánélethez fűződő jogába azzal, hogy használta a privát emailfiókját. Az Alkotmánybíróság egyhangúlag, érdemi vizsgálat nélkül elutasította a panaszt, kimondva, hogy tartózkodnak a bíróságok felülbírálati jogkörébe tartozó kérdések értelmezésétől. A testület osztotta a Kúria érvelését az érintettség hiányáról, ezért a panaszt nem tudták érdemben bírálni.
Handó Tünde vezette tanács, amelyben Haszonicsné Ádám Mária, Czine Ágnes, Márki Zoltán és Schanda Balázs is részt vett, a panasz szokatlan gyorsasággal, mindössze egy nappal a beérkezése után döntött. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a bíróságok feladatköre az ilyen törvényértelmezési kérdésekben nem terjed ki a panasz érdemi megvizsgálására, amennyiben a jogsértést nem sikerült kellően bizonyítani.
Az események tükrében arra a következtetésre jutottak, hogy a kormányzati kommunikáció nem sérti a törvényben rögzített jogokat, és így az érintettek a választási eljárásokban nem tudják érvényesíteni kérelmeiket a kormány által kezelt információkkal kapcsolatban.