A Tisza-kormány miniszteri meghallgatásai: Bizalom és víziók
Az Országgyűlés 21 bizottságából 13 tartotta meg első ülését, hogy meghallgassa a Tisza-kormány miniszterjelöltjeit. A legizgalmasabb nap Orbán Anita külügyminiszter-jelölt számára volt, aki három bizottság előtt is számot adott elképzeléseiről. Az ülés során a többi jelölt, mint Kapitány István, Ruszin-Szendi Romulusz, Pósfai Gábor, Hegedűs Zsolt, Lannert Judit, Vitézy Dávid, Gajdos László, Tanács Zoltán és Tarr Zoltán is bemutatták vízióikat.
Orbán Anita külügyminiszter víziói
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy Magyarországnak vissza kell szereznie az Európai Unió bizalmát, és célja, hogy az ország olyan szerepben tűnjön fel a nemzetközi színtéren, mint a kerék, nem csupán egy bot, amely a küllők között hátráltatná a szövetségi együttműködéseket. Támogatni kívánja a Nyugat-Balkán uniós integrációját, de Ukrajna gyorsított csatlakozását nem támogatja. Az uniós pénzek hazahozatalát összkormányzati feladatként kezelné, amely a Miniszterelnökség irányítása alatt zajlana, de a magyar nagykövetségeknek is kiemelt szerepe lesz ebben a folyamatban.
Kapitány István gazdaságpolitikai elképzelései
Kapitány István, a gazdaság új miniszterjelöltje kiemelte, hogy a gazdasági program elsődleges célja az uniós források megszerzése. Az első száz napban át fogják nézni a legfontosabb szerződéseket és támogatásokat, és a bizalom kiépítése is központi szerepet játszik. Az energiabiztonság javítása érdekében a hálózatfejlesztéseket sürgeti, és hangsúlyozta, hogy Magyarország energiastratégiája nem lehet kizárólag egyetlen forrásra épülő kapcsolat.
Ruszin-Szendi Romulusz: Honvédelem és védelmi politika
Ruszin-Szendi Romulusz leendő honvédelmi miniszter kihangsúlyozta, hogy a NATO-ban Magyarország bizalmi helyzete gyengült, és célja, hogy helyreállítsa a szövetség bizalmát a honvédelem terén. A védelmi kiadások emelését is indítványozta, a haderő modernizációjára és a honvédelmi jogállás rendezésére fókuszálva.
Pósfai Gábor: Belügyi integritás és biztonság
Pósfai Gábor belügyminiszter-jelölt kijelentette, hogy az operatív irányítást kívánja függetleníteni a tárcától, és hangsúlyozta a belügyi hivatali működés pártsemlegességét. Bejelentette, hogy kivizsgálják a Pegasus-ügy minden részletét, amely számos politikai és jogi kérdést felvetett. A déli határkerítés fenntartása mellett a belügyi dolgozók bérét is rendezni szeretné, a konkrét ígéretek azonban még nem alakultak ki.
Hegedűs Zsolt: Egészségügyi reformok
Hegedűs Zsolt, a leendő egészségügyi miniszter, az egészségügyi rendszer modernizálását tűzte ki célul. Szeretné, ha a közegészségügyi rendszer mindenki számára elérhető lenne, és a külföldön dolgozó magyar orvosokat hazahozná. Segíteni szeretné a betegek jogait a bevezetendő betegjogi rendszer révén, valamint társadalmi programokat indítana a dohányzásról és az alkoholfogyasztásról való leszokás érdekében.
Lannert Judit: Oktatási reformok
Lannert Judit miniszterjelölt, az oktatás terén gyökeres változásokat tervez. Alapvető célja, hogy a gyermekközpontú és partnerségi elveket érvényesítse az oktatási politikában. Az innovatív módszerek bevezetésén túl szeretné csökkenteni a pedagógusok terheit, és felülvizsgálni a Nemzeti alaptantervet.
Bóna Szabolcs: Agrárpolitikai célok
Bóna Szabolcs miniszterjelölt az agrárium feldolgozóipari irányába történő elmozdulását sürgeti. A klímaváltozás kihívásaira az alkalmazkodást tartja megoldásnak, és célja, hogy a magyar termékek aránya növekedjen az áruházakban.
Gajdos László: Környezetvédelem és fenntarthatóság
Gajdos László, a környezetvédelmi miniszter-jelölt, a társadalmi igazságosság kérdésével is foglalkozik. Az emberi egészséget és a természet védelmét összehangolva szeretné a környezetpolitikai törekvéseket előtérbe helyezni. A káros egyensúlytalanságok megszüntetése mellett a környezeti problémák kezelésének finanszírozását is fontolóra veszi.
Tanács Zoltán: Digitalizáció és technológiai fejlődés
Tanács Zoltán a Digitális és Technológiai Minisztérium élére támasztott célként a kibervédelem megerősítését és a nemzetbiztonsági szempontok érvényesítését emelte ki. A célja, hogy a magyar állam digitális átállása zökkenőmentes legyen, és az állami ügyintézés elérhető, egyszerű és költséghatékony legyen.
Tarr Zoltán: Társadalmi kapcsolatok és kulturális ügyek
Tarr Zoltán a nemzetiségekkel történő párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Szeretné, ha a kisebbségek ügyét kiemelten kezelnék, és az intézményeik autonomiáját visszaállítanák. A Bethlen Gábor Alapkezelő döntéseinek kivizsgálására is javaslatot tett, amely a pénzeszközök elosztása körüli átláthatóságot hivatott növelni.
A Tisza-kormány meghallgatásai során minden jelölt világosan kifejtette elképzeléseit, amelyek a következő négy év politikai irányait meghatározzák. Az elhangzott javaslatok és víziók a közeljövőbeli kihívásokra és lehetőségekre reflektálnak, miközben igyekeznek visszaállítani a bizalmat különböző területeken.