Rekordgyorsan megalakult a Tisza-kormány
Harminc nap alatt megalakult a Tisza-kormány, miután Magyar Pétert május 9-én, az Országgyűlés alakuló ülésén miniszterelnökké választották. Csupán három nappal később, május 12-én a frissen kinevezett 16 miniszter letette az esküt, így véglegessé vált a hatalomátvétel. Ez a gyorsaság új politikatörténeti rekordot jelent, hiszen a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy egy új kormány ilyen rövid időn belül megalakuljon a választások után.
Eddig az a rekord Orbán Viktor nevéhez fűződött, aki 2010-ben 34 nap alatt alakította meg kormányát a választások után. Az átlagos időtartam eddig inkább 45 nap körüli volt, amit Antall József és Orbán Viktor korai kormányalakításai fedeztek. A legnagyobb késlekedést 2014-ben tapasztaltuk, amikor Orbán kormánya 61 napot várakozott.
Magyar Péter újdonságai és rekordjai
Magyar Péter és a Tisza-kormány ezzel a 30 napos rekorddal nem csupán a kormányzati hivatalossá válást gyorsította fel, hanem emellett a választáson szerzett 53,18%-os támogatottsággal egy újabb csúcsot is felállított. Ez a szám a Fidesz–KDNP 38,61%-ával szemben kiemelkedő eredmény. A Tizsa-győzelem 141 mandátumot hozott, ezzel átlépve a Fidesz által korábban elért 135 fős kétharmados többséget is.
Magyar második jelentős rekordja, hogy a kormányfői esküt már 27 nappal a választás után letette, míg Orbán Viktor 2010-ben erre 34 napot várakozott. A választások utáni időszak e szűk határidője lehetőséget teremtett a gyors intézkedésekre és döntésekre, amelyek az újonnan kialakult helyzet megfelelő kezelésére irányulnak.
Orbán Viktor új rekordja
Újdonság, hogy Orbán Viktor ügyvezető miniszterelnökként mindössze 3,5 órát töltött hivatalban. Ez a megbízatás az új Országgyűlés megalakításának pillanatában, május 9-én 10:58-kor kezdődött, és az új miniszterelnök, Magyar Péter megválasztásával 14:37-kor ért véget. Ezáltal Orbán a történelem legkisebb ideig hivatalban lévő ügyvezető kormányfőjévé vált.
Az átmeneti időszak alatt, amikor az új miniszterelnök már hivatalban volt, de az Orbán-kormány ügyvezető tagjai járták a terepet, különös helyzet alakult ki. Magyar Péter már a kampányban is éles kritikát fogalmazott meg az államfő, Sulyok Tamás irányába, akit „Orbán-báb”-nak nevezett. Az államfő ünnepi köszöntése is elmaradt a miniszterek kinevezésekor, ami feszültséget szült emellett a két fél között.
Kormányprogram és miniszterek meghallgatása
Érdekesség, hogy a Magyar-kormány megalakulását nem előzte meg a hagyományos parlamenti vita a kormányprogramról, habár korábban ez a folyamat 2-3 napig is eltartott. A Tisza-Párt választási programja, amely 240 oldalas és 65 szakpolitikai munkacsoport összeállításából származik, február óta ismert, de kormányprogramként nem került benyújtásra. Ennek hátterében az áll, hogy az Alaptörvény módosítása nyomán a miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg nem szükséges kormányprogram benyújtása.
A meghallgatások során a miniszterjelöltek szakmai felkészültségükre helyezték a hangsúlyt, és a Republikon Intézet vezetője, Horn Gábor megjegyezte, hogy a miniszterek sokfélesége izgalmas politikai dinamikát hozhat. Említést nyert Lannert Judit oktatási és Orbán Anita külügyminiszter személye is, akiknek felkészültsége viszonylag magas, de a legnagyobb kihívás, hogy hogyan tudnak együttműködni a kormányban.
Az új kormánynak kihívásokkal kell szembenéznie, hiszen az előző kabinettől örökölt feladatokat át kell világítani, és az új struktúrákat fel kell állítani. A tárcák átvilágítása már a kezdeti időszakban megkezdődik, hogy a lehető legjobb döntéseket hozzák a jövő érdekében.