Csodafegyvert adna a kormány és saját maga kezébe a Tisza-kétharmad
A kormány számára kulcsfontosságú szerepet játszhat a parlamenti vizsgálóbizottságok hatáskörének kiterjesztése, valamint az Alaptörvény módosítása, amelyek ütőkártyaként szolgálhatnak a politikai játszmákban. E két téma körül komoly politikai és szakmai érvek ütközködnek, Magyar Péter pedig egy valódi parlamenti vitát ígér a közeljövőben.
Orbán Viktor exminiszterelnök csendes rezignáltsága és az Orbán-kormány tagjainak részvételét említő közlemény első verziójának kiadása után, sokan megkérdőjelezték, hogy tényleg összeálltak-e volna a tiszás kormány tagjai, hogy egy ilyen vagdalkozó stílusú üzenetet adjanak ki. Egyszerűbben fogalmazva, a közleményben megjelölt “valaki” szerepe – aki gúnyosan bírálta Orbán Anitát – aligha gondolható valódi politikai akciónak. Másnap azonban, maga Orbán Viktor erősítette meg, hogy a levelet ő írta, ami megerősítette, hogy a cselekmény mögött ő áll.
Az újabb politikai harc jeleinél is fontosabb, hogy mit jelent valójában ez a felháborító epizód a Tisza-kormány számára. Ahelyett, hogy a figyelmet egyetlen személyre összpontosítanák, érdemes lenne intenzívebben foglalkozni az alkotmánymódosítással és a parlamenti vizsgálóbizottságok valódi hatalommal való felruházásával, amelyek a közvagyon visszaszerzését célozzák. Különfigyelmet érdemel az is, hogy ezek a jogszabályok a NER alatt kiáramlott közvagyont hivatottak helyreállítani.
Összességében a Tisza-kormány tevékenysége az alkotmányos különbségek és a kormány által elindított reformok mellett nem csupán belpolitikai összefonódásokra figyelmeztet, hanem arra is, hogy miként háríthatóak el a kormány bábjaiként emlegetett politikai figurák.