Trump Korrupciója Középpontban
Az amerikai elnök, Donald Trump, nyilvánvalóan nem próbálja többé leplezni korrupt tevékenységeit. A közelmúltban a főműsoridős médiában emelte be a lopás körüli diskurzust, és a közvélemény egyre inkább passzívan szemléli ezeket az eseményeket, mintha az már nem is lenne meglepő. Judith Levine, a The Guardian rendszeres szemléként tevékenykedő írója, Brooklynból figyeli az elnök tevékenységeit, és arra figyelmeztet, hogy ez a cinizmus csak tovább erősíti a tekintélyuralmat az Egyesült Államokban.
Trump a hatalom megszerzése érdekében életre szóló büntetlenséget sikerült kicsikarnia saját magának és családjának, különösen az adóügyeiket érintően, miközben az igazságügyi tárca elégedetten nyugtázta a megállapodást. Ezen lépések nem csupán a politikai képet torzítják el, hanem a társadalmi normákat is aláássák, mivel a politika tisztaságát képesek megkérdőjelezni.
Levine hangsúlyozza, hogy Trump számos esetben elkerüli a bocsánatkérést, még akkor is, amikor például jelentős közpénzforrást használ saját projektjeire, mint például a Fehér Ház báltermének átalakítása, amely a magántőke támogatásával valósul meg. Az adományozók, értelemszerűen, elvárják a viszonzást, amely állami szerződések vagy kedvező szabályozás formájában nyilvánulhat meg. Így Trump ellopja a nemzeti építészeti örökség egy részét, míg a közvélemény egyre inkább tehetetlennek érzi magát a korrupt politikai struktúrákkal szemben.
A jelenlegi helyzet arra figyelmeztet minket, hogy a hatalommal való visszaélés nem csupán puszta spekuláció, hanem egy valóság, amelyet a társadalomnak sürgősen kezelnie kell, mielőtt a cinizmus végérvényesen áthatja a politikai diskurzust az Egyesült Államokban és azon túl.