A Sulyok-ügy és a Fidesz: Jogszerűség és az államfői intézmény bizalma
A Sulyok-ügy kapcsán felmerül a kérdés: vajon jogszerű-e a közjogi méltóságoktól való megválás a hivatali időszakuk lejárta előtt? Érdemes értelmes vitát folytatni arról, hogy van-e bármiféle korlát a mindenkori kétharmados többség előtt. A Fidesz álláspontja ma lényegesen eltér attól, amikor Orbán Viktorék birtokolták az alkotmányozó többséget. A NER elmúlt 16 éve alatt az államfői intézménybe vetett bizalom is megrendült, ami súlyos következményekkel járhat a politikai diskurzusra nézve.
Karsai Dániel, a jogállamiságért harcoló alkotmányjogász, négy évvel ezelőtt kiemelte, hogy az alkotmány tartalmi elfogadhatatlansága ellen felhozott erkölcsi-morális érvek önmagukban nem eredményezhetnek közjogi értelemben vett érvénytelenséget. Ekkoriban aktív vita zajlott arról, hogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzék, amennyiben többséget nyer a 2022-es választásokon, módosíthatja-e az Alaptörvényt. Karsai véleménye az volt, hogy a Fidesz visszaélése a kétharmados parlamenti többséggel nem ad felhatalmazást arra, hogy feles törvényekkel felülírják az alkotmányt és a sarkalatos törvényeket.
Az események átrendeződtek azóta, és a kérdés újra felmerül: létezik-e bármiféle gátja annak, hogy az újonnan hatalomra került, kétharmados felhatalmazással rendelkező politikai erők megváltoztassák az előző döntéseket, beleértve az államfő kinevezését is? Az aktuális fideszes álláspont értelmében a joggal való visszaélés fogalmába ütközik a megoldás, ahogyan azt Gulyás Gergely frakcióvezető is megfogalmazta, miszerint „visszamenőleges hatályú döntéshozatallal” nem lehet kikényszeríteni Sulyok Tamás eltávolítását.
Érdekes megfigyelni, hogy a Fidesz 2011-ben, amikor leváltotta a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökét, Baka Andrást, nem volt ennyire finnyás. Ahelyett, hogy következetesen védenék a jogállami intézmények stabilitását, a Fidesz az LB megszüntetésével igyekezett kivágni a szálakat, csökkentve ezzel a jogi védelmét a közjogi méltóságoknak.
Kövér László házelnök, aki néhány évvel ezelőtt még az állította, hogy a fékek és egyensúlyok rendszere csak „hülyeség”, mára talán másképp gondolkodik. A politikai diskurzus végigfutó izgalmas szálai azt mutatják, hogy a Fidesz korábbi döntései további komoly következményekkel járhatnak a jogállam helyreállítására irányuló törekvésekre nézve.
Most már egyre inkább szükség van arra, hogy komolyan vegyük az ügyvéd és alkotmánybírók aggodalmait, különösen Pokol Béla ajánlásait, mivel ezek alapvetően befolyásolják a közelgő jogi és politikai kihívásokat. Érdemes megfontolni a jogi alapelveket, hiszen a jövő politikai irányvonalát az határozza meg, hogy milyen validitással és legitimációval bír a törvényhozás.