Eörsi Mátyás: Sulyok a Velencei Bizottságnál is rossz helyen keresi vélt igazát
A Velencei Bizottság, amely véleményező szervként működik Magyarországon, nem döntéshozó hatalom, és az általa kiadott véleményeket sokszor politikai célokra használják. Jelenleg az ellenzék, amely korábban kormánypártként működött, láthatóan figyelmen kívül hagyja ezeket a véleményeket. Sulyok Tamás köztársasági elnök sem tett eddig olyan kijelentéseket, amelyek felhívnák a figyelmet bármely nemzetközi szervezet megállapításaira. Noha Sulyoknak lehetne igaza a Velencei Bizottsághoz való fordulásakor, vélt igazságát olyan helyen keresi, ahol nincsenek megfelelő alapjai.
A Velencei Bizottság, amely az Európa Tanács égisze alatt működik és nincs közvetlen kapcsolata az EU-val, általában konkrét jogszabálytervezetekhez vagy érvényben lévő jogszabályokhoz kapcsolódó véleményeket ad ki. Magyar ügyekben nem találtunk olyan esetet, amely során a Bizottság kizárólag politikai szándékokról vagy hipotetikus alkotmányozási forgatókönyvekről nyújtott volna érdemi véleményt.
Ha Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordul egy politikai tervvel kapcsolatban, anélkül, hogy alaptörvény-módosítást kezdeményezett volna, az nemcsak azt jelzi, hogy Sulyok és a köztársasági elnöki hivatal nem értik a Bizottság mandátumát, hanem arra is utal, hogy tudatosan visszaélnek a köztársasági elnöki pozíció presztízsével.
A Bizottság nem fogja úgy kezelni a köztársasági elnök beadványát, mintha azt egy névtelen állampolgár nyújtotta volna be. A nyílt és komoly panaszok kezelése során a Velencei Bizottság igyekszik megfelelő módon reagálni, és komolyan venni a bejelentést. Ennek nyomán már tényfeltáró bizottságot is kiküldtek Magyarországra, amin Sulyok beadványa nyomán sokan úgy vélik, hogy a kérdés érdemi. Sulyok jogi tanácsadói a köztársasági elnök eltávolítását célozó politikai javaslatokat vittek be panaszukba, amely egy még tágabb értelemben az államfői intézmények mozgásterére vonatkozó kérdésként is fogható fel.
Viszont a Velencei Bizottság jogászai is jól tájékozottak. Tudják, hogy az Alaptörvény, amelyet jelenleg fokról fokra védelmeznek, valójában mennyire biztosítja a jogállamiságot Magyarországon. Sulyok most azt várja a Bizottságtól, hogy megerősítse: ő a törvényesség őre. De vajon mennyire megalapozott ez az igény?
Mit fog Budapesten végezni ez a tényfeltáró bizottság?
A tényfeltáró bizottság verdiktje nyilvánvalóan az Alkotmánybíróság, a Kormány és az Országgyűlés meghallgatására is kiterjed, de várhatóan civil szervezetekkel is kapcsolatba lépnek. Az, hogy Sulyoknak ilyen körülmények között a Bizottsághoz kell fordulnia, felveti a kérdést: ki nézi őt bolondnak a köztársasági elnöki pozíciójából?