A női autonómia határvonalán
A társadalom legfrissebb döntései drámai változásokkal járnak a női reproduktív jogok terén, aminek Hegedűs Zsolt, egészségügyi miniszter megnyilvánulásai is tanúbizonyságot adnak. A szívhangrendelet körüli kontroverziák során kijelentette, hogy a női test és annak felelőssége nem csupán politikai diskurzus tárgyát képezi, hanem széles körű társadalmi egyeztetés szükséges, hogy megértsük az abortusz kérdését és más, hasonlóan érzékeny témákat.
Az abortuszhoz való jog megmaradása, bármilyen nőgyűlölő politikai légkör ellenére, példa arra, hogy a nők keservesen kiharcolt jogait nem lehet könnyen elvenni. Az elmúlt másfél évtized alatt a „gender” kifejezés fokozatosan szitokszóvá vált, és a női testet csupán demográfiai mutatók javítására alkalmas eszközként kezelték. E közben a feministák felháborodása és a női jogokért folytatott küzdelem sokszor hisztiként van elkönyvelve, minimális figyelmet sem kapva a társadalmi változásokra.
A politikai diskurzusból rendre hiányzanak azok a fundamentalizmus mentén fogalmazott kérdések, amelyek az emberi jogok valódi védelmét célozzák. A jelenlegi rendszer nem kíváncsi arra, hogy a társadalom része mit akar, és semmilyen kérdést sem intéz el érdemben. A jogfosztó törvények és az alkotmánymódosítások szinte észrevétlenül, késő este kerülnek a közlönybe, mintha a közvélemény véleménye háttérbe szorult volna.
Ebben a világban, ahol a női test kontrolljának kérdése egyre sürgetőbb, a társadalomnak sürgősen fel kell ébrednie. A nők méhének autonómiája nem csupán szakszerű jogi vita tárgya: ez a jövőnk és a jelen feladata is. Míg a politika és a hétköznapi emberek között szakadék tátong, a nők joga a szabad döntéshez egyre inkább fogságba került. A történelmi pillanatok, amikor a nőket végre meghallják, elérkeztek, és ehhez új értelmet kell adniunk, hogy soha ne felejtsük el ezeket az eseményeket.