Az uniós források hazatérése és a vidéki települések vágyai
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, történelmi lehetőségként értékeli az új kormány azon törekvését, hogy hazahozza az uniós pénzeket. Nemrégiben már felsorolta, mire költene a várhatóan rendelkezésre álló 16 milliárd eurónyi támogatásból. Szólt terveiről, amelyek között szerepelnek az utak és közlekedési rendszerek fejlesztése, árvízvédelmi intézkedések, szennyvízkezelési projektek, valamint a szociális ellátást javító, lakhatást segítő programok.
Míg Budapest aktívan készül az uniós források felhasználására, vidéken a helyi polgármesterek óvatos lelkesedéssel figyelik a fejleményeket. A vidéki önkormányzatok évtizedek óta küzdenek a források hiányával, és most, hogy a közelmúltban bejelentett uniós támogatások felemelkedése várható, még nem tudják, mekkora összegek állnak majd rendelkezésre, és milyen pályázati feltételek vonatkoznak rájuk.
A vidéki önkormányzatok várakozásai
A főpolgármester előkészületeivel ellentétben, a vidéki települések vezetői visszafogottabban fogadják a híreket. Egy közelmúltban tartott találkozón, Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterrel, alig esett szó az elérhető uniós forrásokról. Ezen a rendezvényen a polgármesterek konkrét javaslatokkal érkeztek, de a megbeszélések nem hoztak kézzelfogható válaszokat a forrásokkal kapcsolatban. A minisztérium válaszaikra mindössze annyit közölt, hogy törekszenek az önkormányzatokkal való szoros együttműködésre, a tényleges egyeztetések folytatására pedig június második felében terveznek sort keríteni.
Az uniós források jövője
Az elérhető források egy része a helyreállítási alapból származik, amely már részben lekötött fejlesztéseket finanszíroz. A bizonytalanság azonban a felzárkóztatási támogatások esetében is jelen van, amelyek nagy része eddig zárolva volt. Az Orbán-kormány eddigi politikája miatt sok pályázat nem került kiírásra, habár a források elérhetőek lettek volna. A pozitívum, hogy a felzárkóztatási támogatások esetében a pénz 2029 végéig hívható le, így a települések esetleg még bőven számíthatnak a várható segítségre.
A települések szkepticizmusának háttere
Vidéken sok önkormányzat bizakodóan várja a forrásokat, mégis érződnek a kételyek. Az Orbán-kormány az elmúlt években jelentős forráskivonásokon ment keresztül, ami különösen a nem kormánypárti vezetésű települések számára volt drámai hatású. A falvakban és kisvárosokban, ahol az ilyen pénzek létfontosságúak a fenntartható fejlődéshez, az “akár minek is örülnénk” mentalitás kezd eluralkodni.
Az uniós források érkezésével a vidéki önkormányzatok újra érezhetik a lehetőségeik kiszélesedését, de a megbízható információk és ígéretek hiánya miatt még mindig tapasztalható a félelem a további megszorításoktól. A helyi vezetők türelmesen várnak a jövő fejleményeire, miközben próbálnak üzletelni a lehetőségekkel, hogy saját településeik számára biztosítsák a megélhetést és az infrastruktúrális fejlődést.