Migrációs Paktum és Magyarország: A Felkészülés Hiánya
Június 12-én hatályba lépett az Európai Unió migrációs és menekültügyi reformja, ám a tagállamok, köztük Magyarország, nem állnak készen a paktum végrehajtására. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, arra figyelmeztet, hogy az Orbán-kormányok miatt a magyar gyakorlat még az eddigi rendszernek sem felel meg, így most egyszerre kellene megfelelni a korábbi követelményeknek és az új elvárásoknak.
A kötelező uniós reform célja, hogy csökkentse a migrációs nyomást, nehezítse az EU-ba való bejutást, könnyítse a kiutasítást, valamint felgyorsítsa az eljárásokat. Az új határellenőrzési módszerek bevezetésével a migránsok két csoportra oszthatók: azokra, akiknek van reális esélyük a nemzetközi védelemre, és azokra, akiket várhatóan elutasítanak. Az utóbbiak elzárva, legfeljebb 12 hétig várhatnak, mielőtt kitoloncolnák őket, míg az első csoport számára nincsenek felső határok, ám a kiutasítások számát EU-s kvóta korlátozza.
A kötelező szolidaritási mechanizmus
A keretfeltételek között megjelenik egy kötelező szolidaritási mechanizmus, amely a befogadási kvóták, valamint a migránsok elszállásolásának operatív támogatását érinti. Magyarországra, a kvóta alapján, csak pár száz migráns befogadását irányozzák elő, melynek pénzbeli megváltása egy főre 20 ezer euró. Ezen kívül létrejön az Eurodac nevű biometrikus rendszer, ahol a tagállamok közösen nyilvántartásba vehetik az országukra érkező migránsokat.
Bár a paktum és annak legfontosabb rendelkezései jogilag a szigorítás felé mutatnak, sok elem nem áll szoros kapcsolatban az EU vagy a tagállamok intézkedéseivel, például a visszafogadás és kiutasítás tényei. A paktum részleteinek megvalósítása eddig a tagállamok részéről elmaradt, a legtöbben még csak az előkészítő fázisból sem léptek előre. A helyzet különösen aggasztó Magyarország esetében, ahol a legnagyobb elmaradás mértéke figyelhető meg, részben annak köszönhetően, hogy a Fidesz-kormány az Eurodac kivételével lényegében semmiféle intézkedésbe nem kezdett.
Tagállami teljesítések és a jövő
Az Európai Bizottság májusi jelentése szerint míg néhány tagállam, például Csehország, Litvánia, Finnország és Svédország viszonylag jól áll a határellenőrzési központok kiépítésében, addig Magyarország a legkevésbé felkészült tagállam. E helyzet további súlyosbító tényezője, hogy a magyar kormány a migrációs paktum elveit eddig figyelmen kívül hagyta, ami kérdések elé állítja Magyarország Schengen zónában betöltött szerepét.
A folytatásban a kihívás az lesz, hogyan tudja Magyarország fenntartani a jelenlegi rendszert és egyidejűleg megfelelni a Bizottság újabb követelményeinek, a komoly társadalmi és politikai feszültségek közepette.