A Főváros Kulturális Kihívásai: A Budapest Galéria Esettanulmány
A főváros kulturális öröksége és dinamizmusa iránti felelősség nemcsak a városvezetés, hanem a társadalom egésze előtt is áll. A Merlin színházban csupán tisztasági festés történt, így a tér szinte teljesen üresen áll. Ez a jelenség jól példa arra, hogy miért sürgető, hogy Budapestnak átgondolt kultúrapolitikája legyen, hiszen a Gerlóczy utcai teret is, mely a Budapest Galéria új helyszíneként szerepelne, még nem nevezték el, ami megkönnyíti annak jövőbeni bezárását. Az állandó anyagi nehézségek nem lehetnek kifogás a kultúra leépülésére.
A városháza óriási épülete egy olyan térnek ad otthont, ahol a közelmúltban Kemény György grafikus kiállítása nyílt meg. Az 600 négyzetméteres, nagy belmagasságú tér, noha rusztikus megjelenésével vonzza a szemeket, nem mutat be eredeti tárgyakat, csupán printet. Itt a termeket alig orientáló szövegek nem segítik a látogatókat a művészeti koncepció megértésében, így az elgondolkodtató kérdés merül fel: mi lesz ennek a térnek a sorsa? A Budapest Galéria az utóbbi hét év alatt várja, hogy egy újabb kiállítóteret kapjon, ám a helyzet nem tűnik javulni.
Szomszédos városok, mint Maribor, Zágráb vagy Pozsony, élen járnak kortárs galériáik fenntartásában, míg Budapest egyre csökkenő lehetőségekkel küzd. Az Ernst Múzeum már Capa nevét viseli, így kevésbé szolgálja a kortárs művészetet, míg a Műcsarnok a Magyar Művészeti Akadémia alá került, elvesztve korábbi progreszszív hovatartozását. A budapesti kulturális tér kevesebb mint tíz év alatt két alkalommal is megfosztatott a kortárs galéria lehetőségétől.
2013 áprilisi bezárásakor a Budapest Galéria népszerű kiállítóterme, mely 230 négyzetméteres volt, a Matild-palotában üzemelt, és a Fővárosi Önkormányzat 540 millió forintot kapott az épület eladásáért, amelyből új galéria nyithatott volna, azonban ehelyett a Bálna második emeletén található 760 négyzetméteres térbe került, amely tapasztalataink szerint nem a legoptimálisabb választás. A Bálna üzemeltetési koncepciója a kereskedelmi aktivitás hiánya miatt eredményezte, hogy a galéria nem tudott beilleszkedni a város életébe.
2019 márciusában a veszteségesen üzemeltetett komplexumot 11,2 milliárd forintért adták el az államnak, a galéria újbóli helyszínének kijelölésére pedig egy forintot sem szántak. A Budapest Galéria dicsőséges múltja és a jelenlegi helyzete éles ellentétben áll egymással, hangsúlyozva a kulturális válságosságot, amely a főváros kulturális politikájának hiányos tervezéséből fakad.