Trójai Faló: Szijjártó Péter és a BYD Kapcsolata
A volt külügyminiszter, Szijjártó Péter, a keleti nyitás szószólójaként lépett a reflektorfénybe, hiszen az Orbán-kormány alatt Magyarország a kínai befektetések közép-európai központjává vált. Az EUobserver elemzése szerint a kormány az utóbbi időszakban az országba érkező kínai beruházások körülbelül negyedét vonzotta be, a főszereplőként szereplő BYD gyár jelentős állami támogatást kapott.
Az EU-jogszabályok szerint a kormány adókedvezményekkel és infrastrukturális támogatással próbálta meg a befektetők figyelmét felkelteni. A BYD, amely szegedi gyárával a globális elektromos autógyártás egyik kulcsszereplőjévé vált, szintén részesült ezekből a támogatásokból, ami miatt már tavaly óta zajlik egy uniós vizsgálat a piaci magatartásuk jogszerűségéről.
Peking gyorsan telepítette az elektromos autók gyártását az Európai Unió területére, ezzel a jogi keretek kijátszására törekedett. Az uniós vámok elkerülése érdekében a gyártási kapacitásokat Magyarország mellett Spanyolországba és Lengyelországba is kiszervezték. Az uniós piacon forgalmazott elektromos járművek 15%-át már kínai gyártók adják, így a helyzet figyelmet érdemel.
A BYD-hoz való csatlakozásakor a kormányváltás után Szijjártó Pétert a diplomáciai körökben „trójai falóként” emlegették, különösen, mivel korábban Moszkva-barát pozíciót foglalt el. A szakirodalom ezt a jelenséget forgóajtó-jelenségnek nevezi, amely során egy közszereplő a korábbi hivatalos pozíciójából egy olyan szektorba lép, amelyhez szoros kapcsolata volt. Magyarország esetében az ilyen mozgásokat nem korlátozzák jogi vagy etikai szabályok, így Szijjártónak nem kellett megvárnia egy átmeneti időszakot, és az ajánlatait sem kellett nyilvánosságra hoznia.
Elena Sánchez Nicolas, az EUobserver főszerkesztője szerint a BYD esetében a kormány nemcsak az illegális piaci eszközök miatt vonhatja magára a figyelmet, hanem a kínai munkásokkal kapcsolatos bánásmód is problémát jelent. A kérdéseket felvető állítások között szerepel a munkaerő jogainak védelme és a transzparencia hiánya a kínai beruházások kezelésében, amely újabb értelmezési keretet ad a kapcsolatok, illetve a befektetések körüli vitáknak.