A demokrácia gyásza: az orosz választások disztópiája
Oroszország, a Putyin-rendszer árnyékában, szeptember 18–20 között három napra szóló parlamenti választásokra készül. A választásokat, amelyeket a demokrácia ünnepének neveznek, a Kreml szigorú ellenőrzés alatt tart, biztosítva, hogy a valódi ellenzékiek esélyt ne kapjanak a 450 fős állami duma megszerzésére. A lakosság jelentős része elektronikus úton adhatja le szavazatát, miközben Moszkvában, Szentpéterváron és más nagyvárosokban a papíralapú szavazásra való jelentkezés szükséges. A választási folyamat átláthatósága azonban súlyosan megkérdőjelezhető, mivel a szavazás független ellenőrzésének legfontosabb eleme hiányzik.
Az ellenőrzés eltorzítása
Moszkvában a választás eredményeinek kontrollálása a városi tanács végrehajtó szervezetének tagjaira hárul, akik így közvetlen érdekeltséget mutatnak a választás kimenetelében. Ezen felül a választási bizottságok, amelyek eredményeik jóváhagyásáért felelősek, lényegében nem rendelkeznek valós hatalommal, hiszen csak a végeredményeket szentesítik.
A résztvevők szűkítése
A választásra regisztrált pártok között csupán a Jabloko nevű liberális tömörülés kapott engedélyt, amely bár a háború ellen kifogást emel, komoly támogatottságra nem számíthat. A párttal szembeni folyamatos nyomás és a közelmúlt propagandakampányai megnehezítik a népszerűség megszerzését, hiszen a médiában havonta ismétlődnek az „árulók” lejáratását célzó hírek. Szentpéterváron, ahol helyi választásokat is tartanak, a Jabloko lista teljes egészében törlésre került, mivel a párt egyik képviselője adminisztrációs hibát követett el, amely ugyan később javításra került.
Konklúzió: Elvágyódás a valós demokrácia után
A mostani orosz választások valójában a politikai elnyomás eszközeivé váltak, amelyek során a demokratikus értékek, a szabad választások és a politikai sokszínűség háttérbe szorulnak. Az események megfigyelői egyértelműen érzékelik az árnyékos politikai légkört, amely az orosz társadalom számára a demokrácia gyászát jelenti.