Három külső pillér tartotta Németországot – most az AfD profitál a rendszer válságából
Huszonöt évvel szeptember 11. után Amerika mérleget von, a nagy nyugati lapok azonban eltérően értékelik a terrortámadás örökségét. A Wall Street Journal szerkesztőségi véleménye sikeresnek tartja a terror elleni negyedszázados küzdelmet, ugyanakkor figyelmeztet: az Egyesült Államok területe ma sebezhetőbb, mint 25 éve. A lap szerint az USA önfeláldozással és hazafias egységgel válaszolt a Pearl Harbor óta legsúlyosabb támadásra, és mivel azóta nem történt hasonló merénylet, a terror elleni globális háború ebből a szempontból sikeres volt.
A Financial Times jóval kritikusabb: eszerint a támadás kisiklatta Amerikát és a világot, a bosszúvágy és a washingtoni elbizakodottság pedig katasztrofális hibákhoz, mindenekelőtt Irak 2003-as lerohanásához vezetett. Az afganisztáni húszéves hadjárat kudarca és az Abu Ghraib-i kínzásokról szóló leleplezések súlyosan megtépázták az ország nemzetközi tekintélyét.
Fareed Zakaria veszélyes illúziónak tartja, hogy Donald Trump közvetítői Putyint üzletemberként kezelik, aki win-win megállapodást keres. Szerinte Putyin orosz nacionalista, aki elveszített hatalmat és területeket próbál visszaszerezni, és évek óta az Egyesült Államok gyengítésére építi külpolitikáját.
Edward Lucas szerint amit Trump két megbízottja Ukrajna ügyében művel, az mélypont. Putyin célja egy olyan amerikai üzleti lobbi létrehozása, amely támogatná a szankciók feloldását és egy új amerikai–orosz partnerséget Ukrajna és az európai szövetségesek feje fölött.
Hamish de Bretton-Gordon arról ír, hogy Ukrajna Liman térségében tankönyvi példáját mutatja a korszerű összhaderőnemi hadviselésnek. Az ukránok négy hónapon át titokban tartották terveiket, és több mint 200 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza a Donbaszban. Ez cáfolja azt az elképzelést, hogy a jövő háborúit elsősorban drónokkal lehet megvívni.
Constanze Stelzenmüller arra figyelmeztet, hogy az AfD nem áll meg Szász-Anhaltnál: a legutóbbi tartományi kampány annak főpróbája volt, hogyan irányítaná egész Németországot. A párt deportálási és remigrációs offenzívát hirdet, az államot etnonacionalista alapon szervezné át. A háború utáni nyugatnémet modell sikere három külső pillértől függött: a biztonságot Amerika, az energiát Oroszország, a növekedést Kína biztosította. Az AfD felismerte a választók félelmét és dühét, és kész ezeket kíméletlenül kihasználni.
Eric Gujer szerint a dzsihadisták hadat üzentek, Európa pedig egyre inkább iszlamizálódik. Az iszlamizmus térnyerését gyorsította a Hamász és a Hezbollah támadása, az izraeli válasz Gázában, valamint a libanoni és iráni háború. Európai megerősödésének másik okát az ellenőrizetlen bevándorlásban látja: francia, német és svéd városokban olyan párhuzamos világok alakultak ki, ahol a többségi társadalom törvényei és intézményei már csak névlegesen érvényesülnek.