Franciaország lángol, és közben mindenki egymásra mutogat
Részleges és lokális kijárási tilalmat rendelt el Sébastien Lecornu francia kormányfő hétfő estére, két nappal az után, hogy a hetek óta tartó tüntetések országos megmozdulásának napja soha nem látott erőszakba fulladt Franciaországban. Szombaton több mint félmillióan vonultak az utcára az ország több városában a növekvő megélhetési költségek miatt; a tervezett megmozdulás az oktatás színvonala miatti diáktiltakozásból szélesedett ki általános társadalmi mozgalommá. A békés tüntetők mellett maszkos, fekete ruhás fiatalok kezdtek fosztogatásba és gyújtogatásba.
Diákok és sárgamellényesek
A francia politikai szféra egyik leginkább robbanásveszélyes helyéről, a párizsi elővárosokból indult el néhány hete az a diákmozgalom, amely az oktatás alulfinanszírozottsága miatt tiltakozott. A mozgalom gyorsan országossá szélesedett, támogatva a diákok fő követelését: egy 10 milliárd eurós csomagot a középiskolák számára.
A korábbi megmozdulásoktól eltérően lazán szerveződő megmozduláshoz előbb a francia oktatási szféra számtalan intézménye csatlakozott, még az elitegyetemek is kifejezték szolidaritásukat. A diákok pedig közben a korábbi megmozdulásaikon tapasztalt rendőri fellépés miatt is tiltakozni kezdtek, miután az elmúlt hetekben 8000, jobbára fiatalkorú tüntetőt állítottak elő, és 36 feltételezett rendőri túlkapás miatt is eljárás indult.
Idővel a diákok egyre népesebb tüntetéseihez más elégedetlenek is hozzácsapódtak. A szombatra szervezett országos tüntetésnek így társszervezői lettek a 2018–19-ben a kormány szociális és adópolitikája miatt tiltakozó sárgamellényesek – a randalírozók között is sokan viselték a mozgalom nevét adó sárga láthatósági mellényt –, de ott voltak a résztvevők között klímaaktivisták és a megélhetési költségek növekedése miatt tiltakozók egyaránt.
Önkormányzati és kormányzati épületek is áldozatul estek
Könnyű azt mondani, hogy a franciáknak időről időre fel kell gyújtaniuk valamit, ha már a Bastille ledöntése akkora sikert aratott 1789-ben. Az 1968-as diáklázadás, a külvárosi zavargások 2005-ben, a sárgamellényesek 2018–19-es megmozdulásai után most ismét a diákok által és ismét a gazdasági problémák miatt indított tiltakozás vált erőszakossá. A helyzet mégis súlyosabbnak tűnik – francia politikusok egyenesen soha nem látott erőszakról beszélnek –, hiszen a tüntetők ezúttal nem érték be azzal, hogy az első szembejövő autón töltötték ki dühüket: önkormányzati és kormányzati épületek is áldozatául estek az erőszaknak.
A világsajtót is bejárták a lángoló limoges-i városházáról szóló képek, és hasonló fotók bőven készültek az ország sok helyén: Lyonban a turisztikai információs központnál pusztítottak, Marseille-ben és Lille-ben szintén a helyhatóság irodáinál, Bordeaux-ban a prefektúránál.
Egymásra mutogatás
A zavargások után a párizsi kormány a szélsőbaloldali vezetők felelősségét firtatja, a szélsőbaloldali vezetők pedig a kormány tehetetlenségéről beszélnek. A vandálok közben a neten árulják a kifosztott boltokból szerzett árut, a szélsőjobb pedig elégedetten hátradől – igaz, megoldást ők sem kínálnak arra a gazdasági és társadalmi válságra, amely a mostani helyzethez vezetett.