2027-es költségvetés: egyensúlyozás a kecske és a káposzta között

2027-es költségvetés: zsonglőrködés a kecskével és a káposztával

A Pénzügyminisztérium komoly matekleckét kapott: úgy kell csökkenteni a költségvetési hiányt, hogy a kormány közben el tudjon költeni mintegy 2 ezer milliárd forintot a választási ígéretek megvalósítására. A feladat megoldásához szükség volt néhány kreatív megszorításra.

A miniszterelnök némiképp elrejtette a 2027-es költségvetésről az országgyűlés előtt tartott napirend előtti felszólalásában a legfontosabb információt: a hónap végén beterjesztendő tervezet GDP-arányosan 4,9 százalékos hiánycélt tartalmaz majd.

Minden bizonnyal ez az egyetlen szám volt a költségvetési tervezés tengelye, ami körül minden más forgott. A nemzetközi intézmények – beleértve az Európai Bizottságot, miután Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és a hitelminősítőket, amelyeknél az ország a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategória szélén egyensúlyoz –, a nemzetközi befektetők és az elemzők miatta a hiánycél nem lehet magasabb egy 5 százalék körüli – inkább az alatti – számnál.

Egy magasabb szám mellett hiteltelen lett volna a kormány elköteleződése a hiány- és adósságcsökkentés mellett, nem mellesleg az euróbevezetési feltételek teljesítése mellett, utóbbi része a maximum 3 százalékos költségvetési hiány.

Egy nem hiteles hiány- és adósságcsökkentési pályát, illetve egy nem hiteles első lépést a piacok azonnal megtoroltak volna, ami a forint árfolyamának gyengülésében, az állampapírhozamok emelkedésében öltött volna testet, majd borítékolhatóan negatív, a bóvliba vezető hitelminősítői lépésekben. Vagyis a kormány egycsapásra szétfoszlatta volna azt a bizalmat és türelmet, amelyen máris sokat nyert.