Új babkás nyílik Józsefvárosban
Egy festékbolt, egy mosoda és egy kifőzde között, egy rég bezárt cukrászda helyén nyílik meg a józsefvárosi Chewbabka, a város első babkás üzlete. Az alapítókat, Kővári Katát és Nagy Orsit az üzlethelyiség felújításának utolsó szakaszában kérdeztük arról, hogyan lehet vállalkozást építeni egy Magyarországon kevésbé ismert süteményre.
A vállalkozás nem teljesen a nulláról indul: a műhely már korábban is működött, mostanra pedig üzlethelyiséget is találtak hozzá. Az alapítók szerint anyagilag ugyan nem „robbantottak bankot”, de ezzel előre tisztában voltak.
Tavaszi próbaidő a Nyitva! Fesztiválon
A tavaszi próbaidőszak a kerület gazdaságélénkítő programjához, a Nyitva! Fesztiválhoz kapcsolódott, amelynek célja az üresen álló önkormányzati üzlethelyiségek népszerűsítése. Nagy Orsi elmondása szerint eleinte havonta kellett beszámolót írniuk, és ezek a beszámolók segítettek eldönteni, hogy belevágnak-e egy hosszabb távú elköteleződésbe. Hasznosnak bizonyult az is, hogy kialakult egy helyi közeg a törzsvásárlókból, a szomszédos vállalkozások dolgozóiból és tulajdonosaiból; a helyi festékbolttal, a mosodával és a kifőzdével is jó kapcsolat alakult ki.
A pályázat lezárulta után a helyiséget – amelyben korábban cukrászda működött – hosszabb távra is megpályázták. A lehetőség legfeljebb 15 évre szólt volna, ők mégis egy évre pályáztak, és meg is nyerték. A fesztivál alatt sok pozitív visszajelzést kaptak, de igyekeztek a kockázatokat is figyelembe venni. Kővári Kata szerint abban biztosak, hogy amit csinálnak, az nagyon jó, és e hit nélkül nem is lehetne csinálni. Szeretnék, ha az emberek megismernék a babkát, mert még mindig vannak olyanok, akiknek ez új.
Mi az a babka?
A sütemény eredete vitatott: gyakran jeruzsálemi kalácsként emlegetik, de lengyel, ukrán és olasz eredettörténetek is keringenek róla. Puha kelt tésztáról van szó, amelyet megcsavarnak, és sokféleképpen lehet tölteni. Az eredet körüli ellentmondásokat az is magyarázza, hogy a zsidó kultúrában az egyik legismertebb tölteléknek számító csokoládé nem volt elterjedt, a gyümölcs pedig luxuscikknek számított. Az ukrán vonal kapcsán is felmerülnek hasonló kételyek, mivel ott ünnepekkor ették a kalácsot.
A hagyomány szerint a sütemény mai formája a „baba”, vagyis a nagymama nevű nagyobb kalács kisebb változata, ebből ered a becézett „babka” elnevezés. Úgy tartják, hogy népszerűségét az előző század közepén az Egyesült Államokban indult zsidó pékségek teremtették meg, ami megalapozta a ma ismert sokféle ízesítést is.
Hogyan jött a babka?
Kővári Kata elmondása szerint a férje mindig is nagyon szerette a bejglit, ő viszont gyűlölte. Karácsonyra szeretett volna alternatívát kipróbálni, és a babka már régóta a fejében járt. A Covid idején kezdett többet sütni, a receptúra alakult, a kóstolók imádták, és érezte, hogy sok lehetőség van benne: a töltelékekkel is lehet variálni, a tésztában pedig szintén rengeteg potenciál rejlik – dióval akár aranygaluskát, mákkal pedig gubát lehetne készíteni.
Piaci rés vagy korlát?
Arra a kérdésre, hogy a babka hazai ismeretlensége piaci rés vagy inkább korlát, Nagy Orsi úgy válaszolt, hogy ezt még nem tudta teljesen eldönteni. Ilyen „monofood” típusú terméket keveset ismer, ezért inkább résnek látja, mint korlátnak, de arra figyelni kell, hogy ne kezdjenek el 60-féle dolgot készíteni, mert akkor elvész a koncepció.
A korlátot abban látja, hogy a babka eredetileg szezonális édesség, így nem biztos, hogy mindenki mindennap szeretne belőle. Ezt szeretnék áthidalni azzal, hogy a hétköznapokban is elérhetővé tesznek egy ünnepi édességet, miközben az ünnepélyessége is megmarad: szülinapokra, családi eseményekre és esküvőre is visznek belőle ajándékba. A céljuk az, hogy ha valaki babkát szeretne enni, rájuk gondoljon.