Milliárdok az erdőben – miért maradt elásva a pénz?
November 12-én és 13-án a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nyomozói Pest, Békés és Nógrád vármegyében, részben erdőkben elásva 5 071 632 000 forintot, 2 658 350 eurót és 1 257 100 dollárt találtak. A megszámoláshoz tizenkét kincstári dolgozóra és nyolc órára volt szükség.
A kutatások a Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő, volt nemzeti fejlesztési miniszter elleni büntetőeljárásban zajlottak, akit több mint 12 milliárd forint jogtalan előny elfogadásával gyanúsítanak. Ügyvédje szerint a pénz nem az ügyfeléé, a hivatal elnöke szerint a szervezet nem tudja, kié. Sesztákot még nem ítélték el.
Miért nem lett az elásott készpénzből ingatlan vagy részvény?
Aki elrejtette a pénzt, nem tudta – vagy nem merte – ingatlanná, részvénnyé vagy banki egyenleggé alakítani. Szakmai megítélés szerint az így elrejtett készpénz illegális, és legalábbis pénzmosással érintett.
A pénzmosásnak mindig van egy károsultja: az állam. Több példa is van arra, hogy államok egymással versengenek azért, melyikük kincstárát illesse meg a visszaszerzett pénz.
Minden szakaszban elkerüli a közterheket
A rendszeren kívül mozgó pénz élete minden szakaszában elkerüli az esedékes adót: a személyi jövedelemadót, amikor megszerzik, az áfát, amikor elköltik, a járulékokat, amikor bért fizetnek belőle, az illetéket, amikor ingatlant vesznek rajta vagy örökségként száll tovább. Bárkié is az erdei pénz, szinte biztosan soha nem fizettek utána adót.