Felfüggesztett börtön és pénzbüntetés a boncmesternek és a fül-orr-gégésznek
A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség keddi jogerős ítélete szerint egy pécsi fül-orr-gégész szakorvos és boncmester társa felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mivel jogosulatlanul használtak emberi csontokat oktatási célokra 2019-ben. Az ügy hátterében az áll, hogy a vádlottak különös kurzust szerveztek fül-orr-gégészek számára, amely során a hallórendszerhez kapcsolódó műtétekhez nélkülözhetetlen sziklacsont fúrása történt eredeti, holttestekből származó csontokon.
A csontok beszerzésének körülményei
A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyak Sebészeti Klinikájának akkori igazgatója vállalta a kurzushoz szükséges sziklacsontok beszerzését. Azonban azt mellőzték, hogy az ehhez szükséges engedélyek meglegyenek, és a szabályok betartásra kerüljenek. Ehelyett az igazgató egy boncmesterrel kötött megállapodást, aki legalább darabonként 2500 forintért biztosította a csontokat.
Az ügy felfedezése
A boncmester mintegy 100 sziklacsontot távolított el halott emberekből, miközben nem rögzítette ezeket a boncjegyzőkönyvben. A helyzet bonyolultabb lett, amikor a klinika értesítést kapott ismeretlen feladótól, hogy az alagsorban formalinban tárolt csontok találhatóak. Az ügy széleskörű vizsgálatot indított, amelynek következtében a két vádlott bűnösnek bizonyult.
A bírói döntés következményei
A Pécsi Törvényszék az elsőrendű vádlottat emberi test tiltott felhasználása és közvetett tettesként elkövetett csalás miatt, míg a másodrendű vádlottat csak emberi test tiltott felhasználása miatt mondta ki bűnösnek. Az elsőrendű vádlottat 1 év 8 hónap, a másodrendű vádlottat 1 év 6 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, míg a harmadrendű vádlottat felmentették. Az ügyész az ítélet súlyosítására, valamint a harmadrendű vádlott bűnösségének megállapítására fellebbezett.
Korrupció és vesztegetés megállapítása
A Pécsi Ítélőtábla a későbbiekben a vádlottnak eltérő bűncselekményeket is megállapított, beleértve a vesztegetés és vesztegetés elfogadásának bűntettét. Ezáltal az ügy körüli országos figyelem még fokozódott, hiszen olyan tények kerültek napvilágra, amelyek a tudományos oktatás és az etika határvonalait feszegetik. Az ítélet jogerős, és további vizsgálatokra is szükség lehet a jövőben.
Az ügy rávilágít, hogy milyen válságos helyzetek állhatnak elő az orvosi és oktatási rendszerekben, amikor a tudományos célok és a nyereség érdekek összefonódnak, és kérdéseket vetnek fel a szakmai etikát illetően.