Orbán erőszakos politikája az egyetemeken: a közérdekű vagyonkezelő alapítványok elleni fellépés
A legutóbbi események során egyre világosabbá vált, hogy Orbán Viktor kormánya milyen széleskörű erőszakkal lépett fel a hazai egyetemek autonómiája ellen. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok, ismertebb nevükön a kekvák, fenntartása ellen hallgatók, tanárok és szakszervezetek részéről is egyre hangosabb tiltakozások kezdődtek. A felsőoktatási reformok, amelyek szakértők szerint nem tűnnek könnyen kivitelezhetőnek, most a parlament elé kerültek, ahol az Alaptörvény módosítását célozzák, hogy megszüntessék a kekvák működését.
Az egyetemek átalakulásának története
A Corvinus Egyetem több mint egy száz oktatója már kiáltványban fejezte ki ellenállását a kekvák ellen, megjegyezve, hogy ezek az alapítványok nem képesek elszámoltatható, demokratikus működésre. A Corvinus volt az első intézmény, amely 2019-ben a modellváltás kísérleti területévé vált, amikor a Fidesz-kormány döntése nyomán a közfeladatokat ellátó kekvákba helyezték át az egyetem fenntartását. Ezt követően 2020-ban hat, 2021-ben pedig további tizenegy egyetem csatlakozott a modellhez.
Jelenleg huszonkét magyar egyetem működik ilyen közérdekű alapítványi kereteken, amelyeket jellemzően a Fidesz politikai köréből érkező közszolgák vezetnek. Mindössze négy intézmény, köztük az ELTE, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a bajai Eötvös József Főiskola, maradt állami kezelés alatt, míg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is kormányzati alapítású, és külön privilégiumokat élvez.
Felsőoktatási tiltakozások és mozgalmak
A választások után hamarosan kiderült, hogy Hankó Balázs oktatási miniszter által említett modellváltás nem hozott valós előnyöket az egyetemek számára, sőt, a Corvinus Egyetem rengeteg intézkedése mellett szinte az összes felsőoktatási intézményben tiltakozások indultak. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Alapítvány kuratóriuma bejelentette, hogy beszünteti működését és a jogait az oktatási minisztériumnak ajánlja fel.
A győri Széchenyi István Egyetem vonatkozásában is drámai fejlemények zajlanak, mivel a vagyonkezelő alapítvány cége fizetésképtelenné vált, s a felszámolási eljárás már megkezdődött. Mindezek a történések jól mutatják, hogy a kekva-modell mennyire törékeny, és mennyire szükség van a rendszerváltoztatásra a magyar felsőoktatásban.