MINDEN IDŐK LEGKORAIBB KAMPÁNYÁNAK JEGYÉBEN ZAJLOTT AZ ÉV – 2025 MAGYARORSZÁGI KRÓNIKÁJA
Hatvanpusztán, a furcsa szegénységi statisztikák tükrében és a Dunaferr helyzetét tekintve, a HVG éves válogatása összegzi a 2025 harmadik negyedévének legfontosabb hazai eseményeit.
JÚLIUS 1. – ÚJ KÉSZPÉNZSZABÁLYOK
A világ fejlettebb részein az elektronikus fizetés előtérbe kerül, azonban Magyarországon a készpénzhasználat jogi státuszt nyert, akinél az alaptörvényben biztosítják ezt a jogot. A háztartások összesen hétezer milliárd forint készpénzt tartanak, ez a hazai bankbetétek körülbelül 60%-át képezi. Az új rendeletek felmentést adnak a határokon átnyúló szolgáltatóknak, online áruházaknak és az automatizált üzleteknek.
A kormány intézkedéseket hozott, melyek szerint minden településen kötelezően rendelkező ATM-nek kell lennie; 2025 végéig legalább egy gépnek, az ezerfős településekre, 2026 végéig pedig az 500 fősnél népesebb helyszínekre. Ráadásul a készpénzfelvétel havi limitje a korábbi 150 ezer forintról 300 ezer forintra emelkedik. Az OTP, amelynek vezérigazgatója Csányi Sándor fia, Péter, panaszt tett a kistérségekben bevezetett ATM-telepítési kötelezettség miatt, mivel az sokszor anyagilag nem kifizetődő.
Sokan a kibertámadások növekvő számának miatt részesítik előnyben a készpénzt. Az MBH, az állami bank, több száz ügyfelének tavaszi támadásai után új szabályokat vezetett be az elektronikus tranzakciók védelme érdekében. Az új rendeletek között szerepel a bankok fokozott kárviselési kötelezettsége is. Az MBH igyekszik helyreállítani reputációját azzal, hogy november végén 126 milliárd forint értékű saját részvényeit diszkont áron kínálja a lakosságnak.
Mindeközben a Bankszövetség tiltakozott a kormány készpénzes intézkedései ellen, mivel azok ösztönzik a feketegazdaságot és a pénzmosást. Károsnak minősítik a duplájára emelt banki extraprofitadót is, amely 2026-ra 370 milliárd forintra nő. A kormány arra hivatkozik, hogy a pénzszektor éves, adózás előtti eredménye meghaladja az 1500 milliárd forintot.
JÚLIUS 7. – KUTATÓINTÉZETEK ELCSATOLÁSA
A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem szenátusa megszavazta, hogy a kutatóintézetek központi hálózatából, a Hun-Renből, hozzá csatolják a Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi és Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontokat. Ezt a javaslatot Darázs Lénárd, az ELTE kinevezett rektora terjesztette elő, de valószínűleg a kormány döntésének is köszönhető. Egyes vélemények szerint ez a lépés a kisebbik rossz, míg más nézetek szerint sokkal kedvezőtlenebb reform is jöhetett volna.
A cél az volt, hogy a kutatásra szánt források a kormány által fontosabbnak tartott természet- és tudományos kutatások irányába terelődjenek. A Hun-Ren a szétválás után 12 milliárd forint bevételt kapott béremelésre, ám az elcsatolt intézetek kutatói nem részesültek belőle. Ráadásul a Hun-Ren irányító testülete elfogadta a kutatóintézetek integrálását az ELTE-be, azonban három tagja lemondott. Az érintett kutatók 90%-a elutasította az ELTE-vel való fúziót. A Hun-Ren elődje a Magyar Tudományos Akadémia intézethálózata volt.
AUGUSZTUS 5. – DUNAFERR-VÉGJÁTÉK
A Dunaferr ügyvédjei és illetékesei jelenleg is harcolnak a vállalat megmentéséért, a cég helyzetének rendezésért folytatott küzdelem pedig a nemzetgazdaság jövőjét is befolyásolja. A Dunaferr nem csupán dolgozók tömegeit képes foglalkoztatni, de stratégiai szerepet is betölt a hazai iparban.
Ez az év telis-tele volt olyan eseményekkel, amelyek a társadalom különböző területeit érintették, és a kormányzati beavatkozások éles kritikát generáltak a tudományos életben és a piacon. Az új szabályozások tükrében a magyar társadalom szembesül a készpénz használatának korlátozásaival és a tudományos intézmények átstrukturálásával, ami hosszú távon a fejlődés szempontjából kérdéseket vet fel.
Forrás: hvg.hu/360/20251228_hvg-Az-ev-kronikaja-2025-Magyarorszag-3-resz