„Ha jól lakunk, mind ugyanazt érezzük” – Interjú Li Mengyivel a gasztronómiáról és kultúrák közötti hídról
A kínai konyha nem csupán ízek összessége, hanem egy átfogó gondolkodásmód képviselője is. Ez a filozófia hangsúlyozza a közösség elsőbbségét az egyéni vágyak felett, és az egyensúly mindennapi keresését tükrözi. Li Mengyi, aki a kínai gasztronómia jeles képviselője, a két kultúra találkozásának lehetőségeit és azt a sokszínűséget mutatja be, amelyből a két fél kölcsönösen tanulhat.
A gasztronómiai kalandunk a friss, ízletes fogásokkal kezdődött. Az asztalt gasztronómiai remekek díszítik: gőzölög a savanyú káposztás hal, kínai erjesztett zöldséggel és csípős chilivel van tálalva, mellettük ropogós szecsuáni fűszerezésű csirke és pekingi palacsintatekercsek várják, hogy felfedezzük az ízek világát. Mengyi kedvesen ajánlotta, hogy az étkezést gyorsan kezdjük, hogy a fogások ne hűljenek ki – és vidáman megjegyezte, hogy a kínaiak sokszor vékonyak, mert pálcikával nehezen lehet sokat enni.
Li Mengyi Peking szívében látta meg a napvilágot, de kilencéves korában családjával Magyarországra költözött, ahol felfedezte a magyar kultúrát és nyelvet. Az évek során Angliába is eljutott, később építészetet tanult, MBA diplomát szerzett, és vállalkozást alapított Kínában. Ezt követően a Magyar Nemzeti Kereskedőháznál töltött be vezető szerepet, 25 évesen a Kínáért felelős igazgatóvá avanzsált. Az RTL Konyhafőnökében ezüstérmet nyert, valamint könyvet írt az ázsiai konyháról, amelyet számos kedvelő követ a közösségi médiában.
A beszélgetés során az étkezés témájától elkalandoztunk a boldogság fogalmára, a két kultúra közötti gyermeknevelés kihívásaira, valamint arra, hogy mi minden kapcsolja össze az asztal két oldalán ülő embereket még a legnagyobb különbségek ellenére is.
Li Mengyi elmesélte, hogy Tatán nőtt fel, ahol a közvetlen kínai közösség hiánya nagy hatással volt rá. Ez a környezet lehetőséget adott arra, hogy alaposan megismerje a magyar emberek gondolkodásmódját. „Kíváncsi természetű voltam,” mondta, „mindent be akartam szívni. A kínai kultúrámból hozott küzdőszellem és kíváncsiság formált olyanná, amilyen ma vagyok.” Ehhez hozzátette, hogy a beilleszkedés fogalma érdekes: nem feltétlenül kell feladni az egyik kultúrát a másikért.
A Kínára vonatkozó nézetei az idő múlásával mélyültek el; mivel kívülről szemléli, tisztábban válik láthatóvá, hogy a versenyszellem mennyire intenzív a hazájában. „Már kisgyerekként beléd ivódik, hogy ha nem vagy elég jó, akad helyetted más,” magyarázta. Ezen kívül kiemelte, hogy a Kína iránti érzései egyre komplexebbé válnak, ahogy egyre távolabb kerül a hazájától, és más felnőttek tapasztalatait is beépíti a nézőpontjába.
A kínai konyha sokszínűségéből Li Mengyi a szecsuáni ételek exportálhatóságát emeli ki. Szerinte a szecsuáni hagyományok markáns ízvilága könnyen alkalmazkodik más kultúrák ízlésvilágához. „Az ilyen erős és pikáns ízek azonnali élményt adnak, ami megkönnyíti a kulturális ráhangolódást,” fejtette ki, hangsúlyozva, hogy a szecsuáni technikák más országokban is sikeresen bemutathatók. A közös elemek, mint például a paprikás ízek és a zsírosabb textúrák, jól passzolnak a magyar konyha hagyományaihoz.
Kína nyolc nagy regionális konyhája közül Li Mengyi a szecsuáni konyhát emelte ki; ez a hagyomány kreatív megoldásokra kényszerítette a séfeket, akik megtanulták minden részletet kihasználni a hozzávalókban és az elkészítési módszerekben. „A szecsuáni ételek csípőssége tényleg rétegzett: nemcsak az íz elnyomására szolgál, hanem azok komplexitásáról is árulkodik,” magyarázta a gourmet szakértő.
Li Mengyi visszatért a konyha autentikus mivoltához is, amely nem statikus, hanem a kultúrák eltérő környezetében folyamatosan változik. „Ha egy ételt egy másik kontinensre viszel, az szükségszerűen módosul. Autentikusnak akkor tartom, ha az étel megőrzi a maga esszenciáját – azt a belső logikát, amely létrehozza,” mondta. Ez a gondolat különösen fontos, hiszen a hazai kínai közösség gasztronómiája is folyamatos átalakuláson megy keresztül, a régi és az új generációs éttermek közötti különbségek egyre élesebbé válnak.