RENDET VÁGNAK A MAGÁNEGÉSZSÉGÜGYBEN, DE JOBB ELLÁTÁST KAPUNK-E MAJD A PÉNZÜKÉRT?
Jelentős változásokat hozhat a magánegészségügyi szektorban a kormányzati részvétellel létrejött új szakmai testület, amely célja a szolgáltatók működésének átláthatóbbá tétele. A kérdés, hogy vajon valóban kedvezően hat-e ez a mindennapi egészségügyi ellátásra, és hogy a jövőben drágulnak-e a szolgáltatások, amennyiben kevesebb cég marad versenyben. Emellett felmerül az is, hogy megnőnek-e a várakozási idők az egyes vizsgálatokra. Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete elnöke, valamint a Doktor24 tulajdonos-vezérigazgatója osztotta meg gondolatait e témában.
A Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) novemberben megalakult Magánegészségügyi Szakmai Koordinációs testület célkitűzései között szerepel az átláthatóság növelése a szektorban. A szolgáltatók jelentős része üdvözli ezt a lépést, mivel ha a testület eléri céljait, akkor a páciensek számára könnyebbé válik a minőségi szolgáltatók és az alacsonyabb színvonalú intézmények megkülönböztetése. Az elmúlt időszak fogyasztóvédelmi jelzései is azt mutatják, hogy a magánszektor szabályozásának fontossága egyre növekszik.
A számok szerint a magánegészségügyi piac értéke körülbelül 800 milliárd forintot tesz ki, és a terület mérete miatt természetes, hogy nem minden szolgáltató működik kifogástalanul. A leggyakoribb panaszok az átláthatóság jegyében érkeztek, mivel jelenleg nincsenek központi szabályozások, amelyek előírnák, hogy mi minden szerepeljen a szolgáltatók szerződési feltételei között. Például sok páciens tapasztalja, hogy nagyértékű műtéti beavatkozások esetén nem világos, mekkora lesz a végső költség, mivel a honlapokon közzétett árak nem mindig tükrözik a teljes költséget.
Gyakori, hogy műtétek során előre nem látható beavatkozások szükségesek, amelyek további költségeket vonnak maguk után; emellett sok esetben a szolgáltatók nem tájékoztatják megfelelően a betegeket a várható pénzügyi vonatkozásokról. Ezen felül, sajnos előfordul, hogy olyan szolgáltatók is működnek, akik nem rendelkeznek érvényes működési engedéllyel, vagy nem jogosultak az adott orvosszakmát képviselni. Az árszabás vonatkozásában jellemző, hogy sok intézménynél hiányzik a megfelelő szabályozás, több helyen a szürkegazdaságban működnek, nem adnak számlát, és nem teszik elérhetővé az egészségügyi ellátásokról szóló adatokat az EESZT rendszerében, pedig ez törvényi kötelesség lenne.
A bizottság javaslatai között szerepelne az elektronikus fizetési rendszer kötelező bevezetése, valamint a megfelelő adatfeltöltés ellenőrzése az EESZT-be, ami hozzájárulna a piac tisztulásához.
Hamarosan várható az a belügyminisztériumi rendelet, amely az esztétikai orvostudomány szabályozására vonatkozik, noha a törvény már most is előírja, hogy a botoxkezelések vagy a hialuronsavas ajakfeltöltés végzésére kizárólag orvosok jogosultak.
Mennyire jellemző a szabályozás alatti működés a magánegészségügyi szektorban?
Lancz Róbert kifejtette, hogy a problémák nem szakmaspecifikusak, sokkal inkább a szolgáltatók méretéhez köthetők: minél kisebb egy magánegészségügyi intézmény, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem működik hibátlanul. A biztosítók kultúrája is segíthet a minőségbiztosításban, mivel az már önmagában minőségellenőrzést jelent, ha egy szolgáltatóval szerződésben állnak egészségügyi biztosítók.
Az egészségügyi oldalon fijelmezés alatt áll, hogy szakmai minimumfeltételeket vezessenek be, amely megfelel a páciensek elvárásainak és jogainak.
Forrás: hvg.hu/360/20251219_Rendet-vagnanak-a-maganegeszsegugyi-piacon-de-akadnak-kinzo-kerdesek