„Ne aggódjatok, anya és apa, nem vagyok függő. Legalábbis úgy gondolom” – a alkalmi dohányosok nagy tévedése.

Riasztó valóság: Az alkalmi dohányzás kihatásai

„Ne aggódjatok, anya és apa, nem vagyok függő. Legalábbis azt gondolom” – hangzik el a fiatalok körében egyre népszerűbb kijelentés, amelyet Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Magyar Ártalomcsökkentő Egyesület elnöke szerint sokan komolyan is gondolnak. Az alkalmi dohányosok, akik többsége 18 év alatti, tévesen látja magát a problémától mentesnek, miközben a tapasztalatok szerint éppen ez a korosztály hajlamos legjobban a függőség kialakulására.

A közösségi média hatása

A Z generáció tagjaként a dohányzás körüli stigmatizálás évtizedes erőfeszítéseivel felnőtt fiatalok a közösségi média új trendjeivel találkoznak. A Charlie XCX limezöld albumának megjelenése nyomán a dohányzás hirtelen újra divatosnak számít, a platformokon megjelenő idealizált influenszer tartalmak pedig a cigarettázást mint vagány és vonzó tevékenységet népszerűsítik. Mindez paradox módon ellentmond a globálisan csökkenő nikotinfüggők számának, ami arra figyelmeztet, hogy a fiatalokhoz eljutó üzenetek rendkívül fontosak.

Fiatalok tapasztalatai

Az ilyen paradox helyzetek sok fiatalval megtörténnek: egy 20-as évei elején járó újságíró tapasztalatai tükrözik a fiatal felnőttek dilemmáját. Míg egy házibuliban kipróbálta a dohányzást, egy idő után a stresszes mindennapjaiban kezdetét vette a cigarettázás iránti vágy. Társaival a balkonon állva érezte, hogy ezek a pillanatok boldogságot adnak, és ezzel együtt felmerült benne a kérdés: „Függő vagyok?”

Hasonlóan gondolkodik Bence is, aki a húszas éveiben kezdett el rendszeresen dohányozni. Ő is érzékelte a társadalmi nyomást, amely a fiatalok között sokkal erősebbé vált az iskolai környezetben. Az, hogy mennyire trendi a cigarettázás, nagymértékben függ a kortársaktól, akik körülveszik őt.

A függőség jelei

A cikkekben és a pszichológiai vizsgálatokban is szó esik arról, hogy a dohányosok gyakran késlekednek a függőség felismerésével. A „kognitív disszonancia” fogalom jól tükrözi ezt a jelenséget: az egyén próbálja racionalizálni a cigarettázást, miközben tisztában van annak káros hatásaival. Toldy-Schedel Emil felhívja a figyelmet arra is, hogy az alkalmi dohányosok is valójában függőségben szenvednek, amit a fiatal koruk miatt később vesznek észre, ezzel is súlyosbítva a helyzetet.

Megoldások és elgondolkodások

A fiatalok körében a dohányzás visszaszorítása érdekében kívánatos lenne új, kreatív stratégiák kidolgozása. Azok, akik tudatosan limitedik a cigarettázást, különféle szabályokat hoznak létre maguknak. Példa rá a cigaretta sodrásának nem megtanulása, a ritka vásárlás vagy a társaságból való kiszorulás. Ezek az intézkedések segítenek abban, hogy ne váljanak a dohányzás rabjává, ám ez nem biztosíték a függőség elkerülésére.

Bár a tendencia aggasztó, a fiatalok döntései és a tudatos életmód irányába tett lépések mutathatnak reményt arra, hogy az új generáció képes lesz jobban kezelni a nikotinfüggőséget, és ezáltal egészségesebb jövőt teremt.

Forrás: hvg.hu/360/20260102_dohanyzas-toldy-schedel-emil-dohanyzas-alkalmi-cigaretta-fust-leszokas-z-generacio-brat