„A gyerekek rosszalkodási képessége elveszett” – Keserű interjú egy gimnáziumi tanárral
Pócsné Berkesi Zsuzsanna, az Óbudai Gimnázium franciatanára meggyőződése, hogy a diákok mára már nem elmaradottabbak vagy nehezebb természetűek a korábbi generációknál – csupán más problémáik vannak. Elmondása szerint a tanároknak gyorsan alkalmazkodniuk kellene ezekhez a változásokhoz, azonban úgy érzi, az oktatás irányvonalával kapcsolatban aggasztó tendenciák figyelhetők meg, amelyek ellen a pedagógusok belefásultak a véleménynyilvánítás során. Az interjú során kifejtette, hogy az oktatás alapszintű reformjainak szükségét látja.
Nemrégiben Gloviczki Zoltán volt köznevelési államtitkár, aki jelenleg az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, beszélt arról, hogy a pedagógushiány csökkentése érdekében tudatosítani kellene a fiatalokban a tanári pálya értékét. Javaslatai között szerepelt, hogy óriásplakátokon hirdessék, milyen szép és fontos a tanári hivatás. Pócsné ezt a megközelítést cáfolta, megjegyezve, hogy a tanári pálya „rettenetesen nehéz és gyakran hálátlan”, illetve, hogy a jelenlegi oktatási rendszer egyre inkább értelmetlenné válik.
Pócsné Berkesi Zsuzsanna véleménye szerint a 90-es évek kezdetén az oktatásban pozitív irányú elmozdulás figyelhető meg, ahol nagyobb szabadságot kaptak a tanárok. Ekkor még a reformok a praktikumot és a gondolkodást célozták meg, azonban mára a helyzet egyre bonyolultabbá vált. Az őszinte elismerés érdekében kiemelte, hogy háromfajta gimnázium működése – a négy-, a hat- és a nyolcosztályos gimnáziumok – mélyen átszövi az oktatási tájat, utalva arra, hogy a négyosztályos gimnáziumok általában a leggyengébben teljesítő diákokból állnak, míg a hatos- és nyolcosztályos gimnáziumok a legjobbnak vélt tanulókat vonzzák.
„A probléma nem a szabad iskolaválasztás mint olyan – mondta Pócsné –, hanem az, hogy a különböző iskolatípusok párhuzamosan léteznek, ami a legjobb tanulók „lefölözéséhez” vezet.” Miközben a kiváló képességű diákok a felsőbb osztályokba kerülnek, sok esetben a gyengébben teljesítő diákok maradnak a hagyományos, négyosztályos gimnáziumokban, ami a szakma szerint egyre aggasztóbb helyzetet teremt.
A tanárnő szerint a Covid-19 helyzet is komolyan sújtotta az oktatást, mivel a diákok felfedezték, hogy az iskola nélkül is működhetnek, és hogy képesek a tananyag elsajátítására anélkül, hogy állandó jelenlétben lennének az iskolában. Pócsné tapasztalata szerint a kisebbik lánya, aki éppen a járvány idején érettségizett, kimagasló eredményeket ért el, ami arra utal, hogy a kevesebb iskolai jelenlét nem feltétlenül hátrányos.