Három tudós a világvégét jósolta 2026. november 13-ra, ezzel pedig rávilágítottak, mennyire pontatlanul számolunk.

A világvégét jósolták meg tudósok 2026. november 13-ára

1960-ban a Science magazinban megjelent egy figyelemre méltó tanulmány, amelyben Heinz von Förster és kollégái, Patricia Mora valamint Lawrence Amiot, egy rendkívüli előrejelzést osztottak meg, miszerint az emberiség jövője 2026. november 13-án, egy pénteken véget érhet. A jóslatra sokan felfigyeltek, hiszen az ilyesfajta világvégés előrejelzések általában a senki által nem komolyan vett jövendőmondók művei. Azonban Von Förster nem akármilyen személy volt, a kibernetika egyik neves képviselője, akinek szavára sokan adtak.

Az előrejelzés mögött álló logika, amelyet az „ítéletnap-egyenletnek” neveztek, az akkori társadalmi problémákra fókuszált, különösen a globális népességnövekedés exponenciális ütemére. Az elmúlt évezredek során folyamatosan csökkent az az időintervallum, amely alatt a Föld népessége megduplázódott. Az eddig készült számítások alapján a tudósok megállapították, hogy 2026. november 13-án a népesség növekedésének üteme olyan mértékű lesz, hogy azt már egyetlen pillanat alatt elérhetjük. Ekkor a világ lakosságának száma a korábbi pillanat kétszeresére nőne, ami azt eredményezné, hogy az utódaink „halálra préselődnének”, mivel a világ nem tudna ennyi embert eltartani.

Ez a megoldás nem csupán ijesztő, de arra is rávilágít, hogy a tudósok mennyire könnyen tévedhetnek abban, hogy pontosan megbecsüljék a jövőt és a társadalmi folyamatokat. A szerzők nem elmebajból hozták ezt a következtetést, hanem tudatosan kívánták felhívni a figyelmet a globális népességrobbanás súlyos következményeire. E tanulmány célja egyfajta figyelmeztetésként is szolgált, amely a társadalmi és tudományos diskurzus részévé vált, rámutatva arra, hogy a tudományos előrejelzések és a valóság közötti eltérés mértéke elképesztő is lehet.

A jóslat tehát nem csupán egy szimpla fenyegetés volt, hanem egy felhívás a figyelemre, a tudomány és társadalom kapcsolatának újragondolására. Ezen esemény kapcsán egyértelműen megmutatkozott, hogy a tudományos közvélemény mennyire nehezen kezeli az exponenciális növekedés fogalmát, és hogy az ilyen jellegű jóslatok önmagukban nem csupán egyszerű ijesztgetések, hanem mélyebb társadalmi és etikai diskurzusok indítói is lehetnek.