Mennyivel lettek egészségesebbek a gyerekek a mindennapos testneveléstől?
Orbán Viktor kormánya az utóbbi másfél évtized egyik kiemelkedő oktatásügyi vívmányaként hirdette meg a mindennapos iskolai testnevelést. De vajon milyen hatással van ez valójában a gyerekek egészségi állapotára? Miként lehetséges, hogy a tesiórák ellenére Magyarországon a legmagasabb a túlsúlyos gyerekek aránya? Érdemes megvizsgálni azt is, hogyan mérik a gyermekek fittségét, és mely területek számítanak különösen kritikusnak.
„Ami néhány évtizeddel ezelőtt még szinte minden gyermek számára egyértelmű volt, arra most már nevelni kell a gyermekeinket. Az én időmben a szüleimnek még az okozott gondot, hogy mikor jön haza a gyerekük a pályáról vagy a grundról; most pedig már azon kell gondolkodnunk, hogy miként vegyük rá a gyerekeinket arra, hogy kimozduljanak a lakásból” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök 2013 júniusában, amikor az új sportcsarnok átadásáról beszélt. A kormányfő érvelése szerint szoros összefüggés áll fenn a testmozgás és a szellemi teljesítmény között, így a gyerekek testnevelésének elhanyagolása nemcsak egészségi állapotuk romlásához vezet, hanem szellemi fejlődésükhöz is károsan hat.
Fontos adat, hogy a magyar fiatalok mindössze 38%-a végez rendszeres testmozgást. Ekkoriban, amikor a miniszterelnök beszédet mondott, már a közoktatásban kötelező volt a heti öt testnevelésóra az alsósoknak és az ötödikeseknek, 2015 szeptemberétől pedig minden évfolyam esetében kötelezőség vált ezekkel az órákkal kapcsolatban. Azóta a várakozások szerint a diákok fittségének javulásához vezetett volna ez a program, ám a rendelkezésre álló számok azt mutatják, hogy a célt nem sikerült elérni.
Orbán Viktor ugyanezen sajtótájékoztatón szintén kifejtette, hogy a magyar fiatalok szellemi és fizikai egészsége a két legfőbb probléma, amely megoldásra vár. Hangsúlyozta a mindennapos testnevelés fontosságát, de más szakpolitikai javaslatok mellett a megfelelő környezeti feltételek megteremtését is sürgette.
Fejlesztési kihívások
A mindennapos testnevelés bevezetését a politikai spektrum minden irányzata pozitívan fogadta. Többen azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a szükséges infrastrukturális háttér kialakításán túl fontos, hogy a testnevelő tanárok motiváltak, képzettek és kreatívak legyenek. Csak ők képesek megszerettetni a fiatalokkal a mozgást és a sportot. Ellenkező esetben a megnövelt óraszámok akár kedvvesztő hatással is bírhatnak.
Az induláskor már világossá vált, hogy a tornatermek és uszodák vonatkozásában komoly hiányosságokkal küzd a rendszer, pedagógusok szerint 400-500 létesítmény hiányzott ahhoz, hogy minden iskola minden osztálya megfelelő körülmények között sportolhasson. A kormány azzal érvelt, hogy a 2014-ben indított Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretein belül ezen problémák megoldására fókuszál, amely várakozások szerint három ütemben 25, 19 és 40 tornaterem, valamint 24, 26 és 7 tanuszoda építésével járna.
Összességében a mindennapos testnevelés bevezetése kedvező kezdeményezés, de számos kihívással kell szembenézni, hogy a fiatalok helyzete valóban javuljon. A kérdés, hogy az elvárt infrastrukturális fejlesztések és a megfelelő szakemberek bevonása mellett megoldódik-e a közoktatás egyik legnagyobb problémája: a gyermekek egészségi állapota és fittségük növelése.