Az arab világ gazdag és irigyelt országai most tehetetlenül vergődnek a csapdában.

Az Öbölországok Tehetetlensége az Irán Húzta Határok Között

A Hormuzi-szoros iráni ellenőrzése súlyos kihívások elé állította az Öböl-menti arab országokat, amelyek gazdasági jövője egyre kétségesebb. Ez a stratégiai vízi út, amelyen a globális kőolaj és cseppfolyósított földgáz jelentős része halad át, jelenleg Irán háborús szorításában van, ami zökkenőmentes kereskedelmet lehetetlenné tesz a térségben.

Bahrein elnökletével hetekkel ezelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésén a tengeri kereskedelem biztonsága került napirendre. A konferencia különösen fontos volt az öbölbeli olajmonarchiák számára, hiszen a Hormuzi-szoros zárva tartása már több mint két hónapja tart a konfliktus kirobbanása óta. Az ülés azonban a királyság számára is rávilágított arra, mennyire tehetetlenek a kereskedelmi útvonal védelmében.

Bármennyire is próbálja a régió USA-beli szövetségét fenntartani, Donald Trump amerikai elnök által tavaly indított tűzszünet nem hozott jelentős változást az iráni blokád megszüntetésében. Jelenleg naponta csupán négy hajó tud átkelni a Hormuzi-szoroson, míg a háború előtt ez a szám 130 körüli volt. A hat ország – Kuvait, Bahrein, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Omán – tagjai a GCC keretein belül egyre aggasztóbban figyelik az amerikai–iráni tárgyalások állását, amelyek eddig nem mutatnak kecsegtető jeleket a helyzet javulására.

Az eddigi tárgyalások középpontjában az iráni atomprogram állt, míg a térség destabilizálásában résztvevő iráni szövetségesek és támogatott csoportok, mint például a jemeni hutik és a Hezbollah, háttérbe szorultak. Ez azt eredményezi, hogy Irán folytatja fenyegető pozíciójának megerősítését, rakétáival és drónjaival sakkban tartva a szomszédos államokat, miközben a Hormuzi-szoros irányítása alatt marad.

Teherán irányítása egyre dominánsabbá válik, hiszen úgy tűnik, saját szabályaikat akarják érvényesíteni a tengeri átjárón, sőt, akár „vámot” is beszednének a kereskedőktől. Egy öbölbeli elemző fogalmazott úgy, hogy Irán rátalált a „kincsesbányára”, ahonnan a régió gazdasági hatalma származik. Az öbölbeli monarchiák ezért a tűzszünet fenntartása mellett sürgetik Washingtonot, hogy ne csupán a háború végét érje el, hanem kényszerítse Iránt rakéta- és drónarzenáljának drasztikus csökkentésére, továbbá a Hormuzi-szoros fegyveres használatának megakadályozására, amely békeidőben a globális energiaellátás egyik legfontosabb vonala.