Demonstráció az Úz-völgyi katonatemetőben: Jedinysport és politikai feszültségek
Két nappal a népszerű Csíksomlyói búcsú és Sulyok Tamás köztársasági elnök erdélyi látogatása előtt a román szélsőjobb demonstrációt tartott az Úz-völgyi magyar katonatemetőben. E helyszín, amely a román-magyar kapcsolatok egyik feszültségpontjává vált, komoly politikai és szociális érzékenységgel bír.
Mihai Tirnoveanu, a román szélsőjobboldali aktivista, a közönségéhez intézett köszöntőjében nevetett azon, hogy „két nyájat is elénk tereltek a magyarok, hogy nehezebb legyen az ide vezető út”. Az időzítés különösen problémás volt, mivel a közeli Csíksomlyóra sok ezer magyar zarándok érkezése várható, és Sulyok Tamás, a román államfő is tiszteletét teszi.
A temető körüli feszültség évek óta növekvő tendenciát mutat. A román szélsőségesek 2019-ben robbantották ki a figyelmet George Simion vezetésével, amikor megtámadták a sírkertet. Az első és második világháború alatt zajló véres harcok helyszíne az Úz-völgye, ahol több mint ezer, az osztrák-magyar monarchia hadseregének kötelékébe tartozó katona esett el, többségük magyar nemzetiségű volt. Őket ebben a katonatemetőben hantolták el, amely a második világháború alatt további kétszáz elesett katona maradványait is magába foglalja.
A kétezres évek során a magyar lakta Csíkszentmárton önkormányzata felvállalta a temető rendezését. A régi, elhanyagolt fakereszteket először 2013-ban és 2017-ben kezdték el cserélni, amikor a magyar külügyminisztérium támogatásával felújították a már meglévő kőkereszteket is.
Az Úz-völgyi katonatemető tehát nemcsak a múlt emlékét őrzi, hanem a jelen politikai feszültségeit is tükrözi, újra és újra feltárva a román és magyar közötti érzelmileg megterhelt kapcsolatokat.