Az amerikai atomfegyverek helyzete Európában
Donald Trump külpolitikája nemcsak kiszámíthatatlan, hanem jelentős hatással van a nemzetközi rendszerre is. A közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok katonákat vonhat ki Európából, amennyiben szövetségeseik nem csatlakoznak a Hormuzi-szoros védelméhez. Továbbá hangot adott annak is, hogy a NATO-tagoknak a GDP-jük legalább 2-3,5%-át kellene védelemre fordítaniuk, különben nem várhatják el az amerikai támogatást. A Financial Times értesülései szerint azonban a Fehér Ház úgy döntött, hogy a megszokott nukleáris megosztási politikát a jelenlegi helyzethez igazítva kibővíti, és a tervek szerint több európai országban telepítenek majd katonai repülőgépeket, amelyek képesek nukleáris fegyverek célba juttatására.
Nukleáris megosztás a NATO keretein belül
A nukleáris megosztás (nuclear sharing) elve a NATO elrettentési stratégiájának része. E gyakorlat keretében az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket helyez el olyan országokban, amelyek nem rendelkeznek saját atomfegyverekkel. A békeidőszakban ezek a fegyverek kizárólag az amerikai fegyveres erők őrizete alatt állnak, de háborús helyzetben a szövetséges országok repülőgépeire szerelhetők, amelyeket szövetséges pilóták indíthatnak. Varsó már kinyilvánította, hogy kész befogadni ezeket a repülőgépeket és a kapcsolódó nukleáris eszközöket, amely segíthet Oroszország elrettentésében, amely 2022 óta háborút folytat Ukrajna ellen.
Rételjesítések a hidegháború idején
Két évtizede a nukleáris elrettentés kérdése nemcsak a biztonságpolitikai diskurzusokban került előtérbe, hanem a hidegháború idején jelentős szerepet játszott. Dwight D. Eisenhower elnök 1950-es évek közepén elindította a nukleáris eszközök európai telepítését. Az 1980-as évek végén az Egyesült Államoknak körülbelül 20-30 ezer, míg a Szovjetuniónak 13–22 ezer taktikai atomfegyvere volt. Az események során az amerikai doktrínák a hagyományos haderő megfelelőségének kérdéseit is feszegették, hirdetve, hogy szükség esetén az atombombák használata is lehetőség.
Mai helyzetkép és NATO válasz
A Szovjetunió felbomlását követően a helyzet lényegesen megfordult. A NATO konvencionális erőfölénye a Szovjetunió gyengülésével egyértelművé vált, így az Egyesült Államok kivonta az európai rakétáit. Jelenleg mintegy 230 taktikai atomfegyver található az Egyesült Államok birtokában, amelyek közül cirka száz van Európában, hat ország között elosztva. A fegyverek bevetésére alkalmas repülőgépek ipari és katonai támaszpontokon elérhetők, többek között Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Emellett Csehország, Dánia, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Norvégia és Románia készen állnak hagyományos légitámogatást nyújtani a szükségletek eredményeként.