Miért kap olyan gyógyszert egy osztrák, amit egy magyar nem kaphat?

Miért érhető el egy osztrák számára olyan gyógyszer, amit egy magyar nem kaphat meg?

Az innovatív gyógyszergyártók jelenleg gondosan mérlegelik a következő lépéseiket, mivel kíváncsiak az új kormányzat terveire. Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója elmondta, hogy a legfontosabb, hogy rendszeres párbeszéd alakuljon ki, és az első kapcsolatfelvétel már megtörtént a Tisza-kormánnyal. Azonban várják, hogy a kormányzati struktúra teljes mértékben kiépüljön, hogy legyen kivel egyeztetniük. Az Egészségügyi Minisztérium mellett más tárcák, mint például a gazdaságért, tudományért és környezetvédelemért felelős szaktárca, valamint a Pénzügyminisztérium is érintettek az egyeztetések során.

Kaló Tamás, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ) elnöke is megerősítette, hogy a kapcsolatfelvétel folyamata zajlik az új kormányzattal. Különösen üdvözítőnek tartja, hogy ismét létezik Egészségügyi Minisztérium, amely kifejezetten foglalkozik az egészségügyi ellátórendszer és a gyógyszerellátás kérdéseivel.

A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) szintén kezdeményezte az együttműködés lehetőségeit a Tisza-kormánnyal, és már megtették az első lépéseket.

A szakmai szövetségekkel folytatott beszélgetések során arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen jövőt szánnak a gyógyszergyártók Nagy Márton által korábban megígért „önkéntes” árkorlátozásának. A volt nemzetgazdasági miniszter tavaly májusban arra kérte a gyártókat, hogy önkéntesen állapítsanak meg ársapkát néhány nem államilag támogatott gyógyszerre. Pár nappal később további információk érkeztek arról, hogy a nagykereskedőkkel és a termelőkkel jelentős termékek árairól fognak egyeztetni.

Tavaly júniusban a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége néhány tagja döntött arról, hogy bizonyos termékeik árát befagyasztják a 2024. december 31-i szinten. Érdekes módon, a csökkentett árú 25 gyógyszerből 24 található azon a listán, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az infláció számításához használ.

Szalóki Katalin hangsúlyozta, hogy az önkéntes árkorlátozás csupán kérés volt a kormányzattól, és nem rendelkezik jogszabályban rögzített határidővel. A vállalatok külön-külön mérlegelik árazási döntéseiket, hiszen a versenyhatóság nem teszi lehetővé az árak közti egyeztetéseket.

Nincs kétség afelől, hogy minden érintett számára fontos, hogy ne növeljék a lakosság terheit. Szalóki szerint a legfontosabb, hogy tisztában legyenek vele, milyen stratégiát követ az új kormányzat a gyógyszeripar tekintetében, milyen piaci környezetben fognak működni. Ezért a gyártók nem sietnek áremelési döntésekkel, hanem kivárják a kormányzati irányvonalat.

Az AIPM reményei szerint nyáron már sor kerülhet az első egyeztetésre a Tisza-kormány képviselőivel, és arra is szeretnék ösztönözni a kormányt, hogy a közös gondolkodás érdekében negyedévente témázzanak az iparág helyzetéről. Az együttműködés fontosságát Kaló Tamás is hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a gyógyszerellátás egy szigorúan szabályozott és egymásra épülő rendszer, amelyben a gyógyszergyártók, gyógyszer-nagykereskedők és a közvetlen betegellátást végző gyógyszertárak és kórházak szoros együttműködése elengedhetetlen a lakosság gyógyszerellátásának biztosításához. Kaló arra is felhívta a figyelmet, hogy az együttműködés mellett egy szoros egymásrautaltság is érvényesül: egyik szereplő sem lehet sikeres a másik nélkül az ellátási láncban.