PONTOSAN TUDJA, A NŐ NEM FOGJA TÚLÉLNI, MERT NEM LESZ EREJE ELHAGYNI A BÁNTALMAZÓ FÉRFIT
A családon belüli erőszak továbbra is súlyos társadalmi probléma, amely számos nő életét megkeseríti. Száz évvel ezelőtt a tiszazugi asszonyok drasztikus lépésekhez folyamodtak, amikor a bántalmazásoktól való megszabadulás érdekében méreggel oldották meg a problémát. Az akkori közeg, ahol a nők tehetetlenül tűrték a verést és a megaláztatást, olyan elkeseredett cselekedetekhez vezetett, amelyek a társadalom figyelmét is felkeltették. A Zug című színházi előadás kíméletlenül tárja fel ezt a történetet, miközben párhuzamot von a korabeli méregkeverő nőkkel és a ma élő bántalmazott asszonyok sorsával.
A történelem tanulságai
A Nagyrév településen történt rejtélyes halálesetek túllépnek a morális megítélés határain, és az előadás bemutatja, hogyan válhatott a méreg a tiszazugi asszonyok „szabadságának” eszközévé. A helyzet azonban drámai fordulatokat öltött, amikor az eljárás során a bíróságok jéghideg kegyetlenséggel szankcionálták a gyilkosságokat, elítélve azokat a nőket, akik megpróbálták védeni magukat. A béklyók, amelyek a gyengébbik nemre nehezedtek, ma is fellelhetők, és a tapasztalatok szerint a nők sokszor nincsenek abban a pozícióban, hogy elhagyják bántalmazójukat, mert az anyagi és társadalmi támogatás hiányzik számukra.
Társadalmi felelősségvállalás
A Láthatáron Csoport Zug című produkciója transcendál a történelmi kontextuson, és a kortárs bántalmazás történeteit generálisan összekapcsolja a múlt traumáival. Feuer Yvette és Balogh Orsolya alkotók a saját tapasztalataik alapján közelítik meg a témát, rámutatva arra, hogy a történelem tanulmányozása elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a vezérfonalakat, amelyek továbbra is fogva tartják a nőket a bántalmazás ördögi körében.
Feminista nézőpont
Balogh Orsolya személyes családi történeteit megosztva szembesít bennünket a nemek közötti hierarchiával, amely évtizedeken át befolyásolta az asszonyok sorsát a vidéki társadalomban. Akut fájdalmak és elfojtott szavak kapnak hangot a színpadon, miközben a régi tradíciók árnyai még mindig ott lebegnek. Az előadás célja nem pusztán a múlt bűneinek felidézése, hanem a történetek elmondása révén a nők jelenlegi helyzetére is rávilágítani. A korabeli sajtó elítélő hangot ütött meg a méregkeverőkkel szemben, és megdöbbentő, hogy a past generált stigmatizálás milyen hatással van a nők mai életére.
Ez az expanszív és érzékeny kisérlet a színház formájában tehát egy olyan társadalmi diskurzust indít el, amely elengedhetetlenné teszi, hogy a közönség szem előtt tartsa a bántalmazás problematikáját, a múlt tanulságait, és a jövő lehetőségeit.