Találkozás a Vaddal: Kártérítési Kérdések és Biztosítási Ügyek
Magyarországon évente több tíz milliárd forint kárt okoznak a vadállatok, ami hatalmas terhet ró a gazdákra és az érintett városlakókra. Különösen kiemelt téma, hogy az autósok mit tehetnek, ha elütnek egy vadat, vagy hogyan védhetik meg magukat a vaddisznók támadásaitól.
Az elmúlt évben Magyarországon 6700 nagyvad (őz, szarvas, muflon, vaddisznó) ütközött autóval, ami az állomány több mint egy százalékát jelenti. A balesetek általában autósok és vadállatok között zajlanak, és a jogszabályok értelmében e jelenség a „veszélyes üzemek találkozása” kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy a balesetet szenvedett fél, legyen az autós vagy vadásztársaság, viseli a saját kárát, amennyiben teljesítette a jog által előírt kötelezettségeit.
Fontos kiemelni, hogy a vadásztársaságokat nem vonják felelősségre, ha a vad a természetes életmódja miatt került az útra. Az autósok védelme érdekében viszont a vadásztársaságok felelőssé válhatnak, ha bizonyítható, hogy a vadat a vadász kényszerítette ki az útra, ha körülbelül 200 méteres körzetben etetőt vagy itatót létesítettek, vagy ha elmulasztják a „vadveszély” táblák kihelyezését. Érdekes ellentmondás, hogy nem határoznak meg sebességkorlátot a „vadveszély” táblák mellett, ami tovább bonyolíthatja a jogi eljárásokat.
Hangyási István, a Union Biztosító kárrendezési igazgatója annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a vadgázolás következményei és a felelősségi körök tisztázottak legyenek, különösen annak érdekében, hogy minden érintett fél megfelelően informált legyen a jogaikról és kötelezettségeikről.
A biztosítók eddigi gyakorlatának hiányosságai miatt sok esetben a lakosságot csak extraként védik, így a biztosítással való fedezet megkérdőjelezhető. Az állami és magánbiztosítók közötti viszony és a kártérítési igények kezelése érdekében a jogalkotói szintű megoldások sürgető szükségessége egyre nyilvánvalóbbá válik a társadalom számára.