A gyüttmenteket megállíthatja az önazonossági törvény
A július 1-jén hatályba lépett törvény célja, hogy megvédje a települések önazonosságát, de vajon mennyire hatékony? Kérdéses, hogy a helyi önkormányzatok és lakosok elővásárlási jogának szabályozása valóban elérheti-e a kívánt hatást, vagy csak a már amúgy is torz ingatlanpiaci viszonyokat támasztja alá.
Valódi előnyök helyett jogbizonytalanság
Számos tévhit kering az új jogszabály körül, többek között az, hogy az önkormányzatok vagy a helyi tehetősek áron alul vásárolhatják meg az ingatlanokat. Az igazság azonban az, hogy az adásvételi folyamatot nem csak lassíthatja az elővásárlási jog, hanem a jogi keretek is szoros határok közé szorítják a lehetőségeket. Ez azt jelenti, hogy az eddigi piaci feltételek nem változnak, a törvény azonban jogbizonytalanságot teremt.
Az önazonosság védelme vagy a szabad tulajdonszerzés jogának lábbal tiprása?
A törvény alkotmányossága is megkérdőjelezhető. Vajon a törvény ténylegesen védelmet nyújt-e a települések számára, vagy csupán a szabad tulajdonszerzési jogunkat korlátozza? A kérdés, ami a helyi lakosokat foglalkoztatja, egyre égetőbbé válik: ki is veszi át a hatalmat a közösség életében?
Infrastruktúra terhelése: a helyi közművek krízise
A helyi infrastruktúra terhelése is komoly problémát jelent a törvény nyomán. Az évtizedes rezsicsökkentés következtében ugyanis a települések költségvetései nem képesek lépést tartani a növekvő igényekkel. A közművek fejlesztésére és bővítésére szánt források teljes hiánya miatt a települések aligha tudják elviselni a bővülés következményeit.
A jövő kérdései
A törvény hatása tehát nem egyértelműen pozitív. Igaz, hogy a gyüttmentek megérkezését megakadályozhatja, de a lakásszektor értékcsökkenése és a közművek helyzete továbbra is aggasztó. A helyi közösségek és a döntéshozók előtt álló kihívások sokaságát csak még inkább kiemeli ez az ellentmondásos jogszabály.
Forrás: hvg.hu
Forrás: hvg.hu/360/20250725_hvg-onazonossagi-torveny-onkormanyzatok-elovasarlasi-jog-ingatlanpiac