A plázastop valódi arca: szigorítás vagy védelem?
Az állami jelzőtáblák mögött búvó kormányzati intézkedések sokszor homályos szándékokat rejtenek. Jelen esetben a plázastop tervezett szigorítása, amely a kereskedelmi ingatlanpiac működését is aláássa, éppen ezért igencsak gyanús. A Lázár János vezetette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) önmagát védő argumentációjával szemben egyértelmű a szigorítás ténye, amely megkérdőjelezi a mindennapi üzleti működést is.
Az ügyfélvédelmi álcázás mögött
A minisztérium indoklása szerint csupán az „eredeti jogalkotói szándék érvényesítése” áll a háttérben, ám a valódi szándékok elrejtése korántsem újdonság. Az új szabályok szerint 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlanok esetén kormányzati engedély szükséges a működtetéshez, köpönyegforgatásra kényszerítve a kereskedőket, hogy folyamatosan kérelmezzék elérhetőségüket.
Minőség helyett bürokrácia
A kereskedők, akik jogi és gazdasági szempontból is érintettek, megerősítik, hogy az új szabályozás nem csupán a kereskedelmet, hanem a vásárlók érdekeit is veszélyezteti. A polcok átrendezése, ami elméletben egyszerű művelet, engedélyhez lenne kötve, hiszen megváltoztatja az eladó teret. Az ilyen típusú bürokratikus intézkedések egész kereskedelmi modellek átalakulását eredményezhetik.
A kormányhivatal mint a piaci szereplő?
Az ÉKM véleménye szerint a piaci igények figyelemmel kísérése a kormányhivatal feladata lenne. Ezért indokolt, hogy a kormány döntsön arról, milyen termékek és szolgáltatások álljanak rendelkezésre a vásárlók számára. Akár a kenyérpirítót, akár más, napi használati tárgyakat illetően, a kereskedők egyre inkább a központosított döntéshozatal áldozataivá válnak.
Mennyi minden eshet áldozatul?
A plázastop eredeti koncepcióján való elmerevítés széles spektrumú következményekkel járhat, kezdve a kisboltok működésében tapasztalható zűrzavartól egészen a hipermarketek működtetésének stagnálásáig. Kérdés, hogy a kereskedelmi ingatlanok jövője, és ezzel párhuzamosan a vásárlói élmények mennyire lesznek védettek ebben az új rendszerben.
Átláthatóság helyett káosz
Az, hogy a társadalmi egyeztetés nem zajlott le megfelelően, és a szóban forgó tervezet667 csak nehezen azonosítható módon került nyilvánosságra, tovább fokozza a közbizalom megingását. Az érintettek véleményformáló szerepe elvétetett, és a vásárlók védelme helyett a bürokrácia terheire tevődött a hangsúly.
Összegzés
Mit mondhatunk? Az arculat végső soron valószínűleg egy még szorosabb és átláthatatlanabb kereskedelmi környezet kialakulásához vezet. Szélsőséges bürokráciával megspékelve, a vásárlók, kereskedők és a teljes kereskedelmi stratégiák mélyen kihatnak egymásra. Az eredeti jogalkotói szándék védelme a piac szereplői számára sokkal inkább fenyegetés, mint védelem.
Forrás: hvg.hu/360/20250619_hvg-lazar-janos-plazastop-kereskedelem-ingatlanpiac