A Kárpát-medence szállodalánca: a romos műemlékek jövője
A legutóbbi információk szerint a NER, a Nemzeti Együttműködés Rendszere, impozáns tervekkel rendelkezik a Kárpát-medencében fekvő romos műemlékek újjáélesztésére. A HVG szerkesztősége olyan dokumentumokat kapott, amelyek példátlan ingatlanvásárlási hullámra utalnak, mely számos szálloda építését célozta meg, összességében 25 szálloda kialakítása szerepel a tervek között. A KEKVA, azaz a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány által kezelt ingatlanok a közpénzek felhasználásának újabb vitatott területeként tűnnek fel.
A KEKVA több mint negyven romos épületet tartalmazó portfóliójának bemutatása után az Építési és Beruházási Minisztérium további adatokat nyújtott a HVG számára. Az adatbázis részletesen feltárja az ingatlanállományt, és a különböző tervezett és megvalósult ráfordításokat is összegzi. Az információk tükrében világossá válik, hogy a projekt nem mentes a jogi anomáliáktól, hiszen számos rendellenességre bukkantunk a listát böngészve.
A határon túli ingatlanvásárlások száma az elmúlt két évben lényegesen nem változott. A román portfóliót például gyengíti, hogy a tusnádfürdői Art’e Hotel nem kerülhetett megvásárlásra, míg Szlovákiában egy polgárház sem vált elérhetővé. Az adatok szerint a 40 ingatlan közül 25 Erdélyben, 10 Szlovákiában, 2-2 Horvátországban és Szlovéniában, valamint egy Szerbiában található.
Az ingatlanok 80 százaléka jelenleg üres vagy felújítandó állapotban van, ami felveti a kérdést, hogy ezek az épületek valójában milyen hasznot hoznak majd a jövőben. Összesen mindössze 8 épület van, amelyet funkcionalitás szempontjából használatban tartanak: ezek közül öt Erdélyben, egy Szlovákiában és kettő Szlovéniában található. Ezek az adatok rávilágítanak a NER szállodaprojektjeinek hatékonyságára, amely
a történelmi örökség megőrzése mellett a gazdasági hasznosítást is célozza.