Bátonyi Péter: Campus vagy Hortus – Egyetem vagy Kert a Magyar Rádió Helyén?
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kampuszának kérdése nem csupán az oktatás bővítéséről szól, hanem egy mélyebb városi kérdéskört is felvet. A műemlékvédelmi szakember, Bátonyi Péter érvelése szerint Budapest belvárosának zöldfelületei és parkjai egyre inkább háttérbe szorulnak, míg az egyetemek által igényelt terek nem szolgálják a városi lakosság érdekeit.
A legutóbbi cikkünkben arról értekeztünk, hogy bár a Fidesz kormány lebontotta a Magyar Rádió történelmi jelentőségű épületeit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ide tervezett kampusza elmaradt, és a politikai helyzet következtében a jövője is kérdések özönét veti fel. A cikk célja az volt, hogy vitaindítót szolgáltasson, aminek részeként felvetettük, hogy a terület két palotáját a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába ajánljuk.
Érdekes momentum, hogy a „campus” kifejezés, amely az egyetemekkel kapcsolatos diskurzusban gyakran felmerül, valójában latinul mezőt jelent. Ez sajátos utalás arra, hogy a modern egyetemek gyakran nagy, nyitott területeken alakultak ki, amelyeken szabadon tudtak terjeszkedni, távol a sűrű városi építkezésektől. A Pázmány egyetem korábbi helyszíne Piliscsaba volt, egyfajta kényszermegoldás, amely az amerikai egyetemek telepítési hagyományaira is utal, hiszen több pezsgő város mellett található neves felsőoktatási intézményre is jellemző ez a tendencia.
Bár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ingatlanját átcsatározták a belvárosi Rádió-tömbre, a helyszín nem mentes a problémáktól. A terület zártsorú beépítése és a sűrű forgalom éles ellentétben áll a campusnál elvárt nyitott, zöldet is magába foglaló környezettel. Míg a piliscsabai kampusznak nem volt igazán nagy hírneve, addig a belváros zsúfolt історіяja kontra a campus igényei világosan kirajzolja a hiányosságokat.
A két helyszín viszonyának vizsgálati perspektívái nyújtanak alapot ahhoz, hogy a kijelölt lokáció ténylegesen mennyire alkalmas az egyetem céljaira, nem csupán a kerületi lakosok, hanem az egyetem szempontjából is. Piliscsaba távolsága és megközelíthetősége már eddig is kérdéseket vetett fel, de vajon a Pollack Mihály téri telek mennyire válhat kompetitív hellyé az intézmény jövője szempontjából?
Az egyetem jövőbeni elhelyezése megannyi kérdést felvet a város szövetén belül. Miközben a közélet, a parkok és a tanulás mögött álló szükségletek vitatottak, a városfejlesztés szükségszerűsége és a zöldfelületek megóvása kiemelt figyelmet érdemel.