A könyvek és a történelmi örökség megőrzésének jelentősége
Rozsondai Marianne, elismert könyvtörténész és az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) volt alkalmazottja, férjével közösen egy páratlan ősnyomtatvány-gyűjteményt adott át az Akadémiának, amely körülbelül 42 éve állt közel a szívéhez. Az adomány mértéke, amely elérte a tízmillió forintot, sokak számára kérdéseket vetett fel: hogyan engedhettek meg maguknak ekkora kiadást, hiszen az állami alkalmazotti bérükből éltek egész életükben. Marianne a következőképpen válaszolt erre: „Sose éltünk nagy lábon, és a pénz körültekintő beosztásáról soha nem mondtunk le.”
Marianne elmondta, hogy az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági megtakarításuk, melyet a rendszerváltás után hoztak létre, az évtizedek során felhalmozódott annyira, hogy az adományozás lehetőségét meg tudták fontolni. A férje tavalyi súlyos betegsége indította el a párt abban a gondolatban, hogy rendezni kellene a pénzügyeiket, és így jövőbeli örökös híján a felhalmozott ötvenmillió forintot könyvtári tartalom formájában kívánták felajánlani. Az Akadémia könyvtára, amely annyira közel állt Marianne szívéhez, volt számukra a legmegfelelőbb célpont.
Különleges gyűjtemény a könyvtári örökségért
Az adomány során 64 különálló kötet került átadásra, amelyeket gondosan válogattak össze. Marianne felidézte, hogy régi barátja, Lőrincze Péter, a neves nyelvész fiaként maga is nagy könyvgyűjtő volt, akinek gyűjteményét meg szerették volna vásárolni. A vállalkozásra az általa meghatározott 47 millió forintos árat reálisnak tartották. A kötetek alapos áttekintése és egy Belépő az aukciós világba, mint például a Petőfi Irodalmi Múzeumba tett látogatás, megerősítette bennük a megérzést, hogy az összeg nem is volt drága, figyelembe véve a ritkaságukat és kulturális jelentőségüket.
Marianne és férje könyvekkel teli két és fél szobás otthonukban a gyűjteményt sokáig dédelgették, és az értékes, történelmi jelentőségű kötetek különleges helyet foglaltak el az életükben. Ez a cselekedet nemcsak a saját örökségük megörökítését jelentette számukra, hanem a jövő generációk, a kutatók és mindenki számára elérhető kultúrális kincs létrehozását is szolgálta.