Gyanús szemétügyek: A hulladékgazdálkodás összeomlása
A hulladékkezelés területén jelentős problémák merültek fel, amelyek a rezsicsökkentést is érintik. A MoHu, a MOL leányvállalata számára az EPR-díjak emelése több mint 20 milliárd forintos bevételt jelent, ám a lakosság fogja megfizetni ezt az összeget. Mivel a hulladékkezelési adatok nem állnak rendelkezésre, nehéz megállapítani, hogy jogosan kér-e az cég magasabb díjat a szolgáltatásokért.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter szeptember 18-i rendelete, amely lehetővé teszi az EPR-hez kapcsolódó díjak évközi emelését, sokak szerint beismerő vallomásként értelmezhető. A rendelet arra enged következtetni, hogy a MoHu nem tudja olyan hatékonyan ellátni a szelektív hulladékkezelés feladatait, mint elődjei a szabadpiacon. 2023 előtt a piaci alapú intézményi hulladékkezelés nyereséges volt, mivel a cégek a keletkezett hulladékot el tudták adni a kezelőknek, akik ezt újrahasznosították vagy energetikailag hasznosították. Ezzel szemben a MoHu a 2024-es beszámolója szerint mindössze az EPR hatálya alá tartozó hulladék kezelése után 10 milliárd forintos veszteséget könyvelt el.
Az október 1-jétől életbe lépő új díjak sokkolták az érintetteket. A díjemelés előtt semmiféle szakmai egyeztetés nem történt, holott az EPR-díjak már eddig is Európa egyik legmagasabb szintűjének számítottak. A MoHu azonban nem teljesítette jogszabályi kötelezettségét, és nem tette közzé az EPR-hez kapcsolódó hulladékgazdálkodási célértékek teljesítésével kapcsolatos adatokat. Ennélfogva nem világos, hogy a tízmilliárd forintos veszteség honnan származik és miként alakult ki?
Forrás: hvg.hu/360/20251108_hvg-mol-mohu-eprdijak-emelese-rejtett-sarc-hulladekkoncesszio