Kiderült, hogy mennyivel dobták meg a GDP-t a Széchenyi-hitelekkel
A kis- és közepes vállalatok számára kifejlesztett, államilag támogatott Széchenyi-hitelek gazdasági hatása, bár nem elhanyagolható, a várakozásokhoz képest visszafogott, mégis fontos szerepet játszik a gazdasági környezetben, különösen, amikor a piaci kamatok emelkednek.
Az utóbbi időszak GDP-adatainak tükrében, amely mindössze 0,3 százalékos növekedést mutatott, a magyar gazdaság stagnálásával kapcsolatos aggodalmak erősödtek. Ebben a nehéz helyzetben kulcsfontosságú, hogy az állam hogyan képes ösztönözni a gazdasági növekedést és támogathatja a vállalkozások működésének fenntartását. Kiemelt fontosságú ez a kérdés, hiszen a kormány, valamint az ellenzéki Tisza Párt programjában is aktívan szerepel.
A Kavosz Zrt., amely a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által működtetett kedvezményes Széchenyi-hitelek programját üzemelteti, fontos szereplője a kkv-hitelezésnek. A Kavosz most az Egyensúly Intézet segítségével részletes modellszámításokat végez a Széchenyi-hitelek eddigi és jövőbeli gazdasági hatásairól, külön figyelmet fordítva a 2015-2025 közötti időszakra és azt követően, 2025-2028 között várható eredményekre.
Kétszer ad, ki bajban ad
Az elemzések célja, hogy megvizsgálják, mennyivel járultak hozzá a Kavosz hitelei a gazdaság teljesítményéhez eddig, és milyen mértékű hozzájárulás várható a következő években a programok tükrében. A modellek eredményei a józan paraszti ész megállapításait igazolják, miszerint a támogatott hitelek nem csupán a vállalkozások életképességét segítik, hanem hozzájárulhatnak a szélesebb értelemben vett gazdasági stabilitáshoz is.
A Széchenyi-hitelek tehát nem csupán egy eseti támogatási forma, hanem stratégiai jelentőségű eszközként funkcionálnak a gazdaság megerősítésében, különösen olyan időszakokban, amikor a hagyományos piaci megoldások nem elegendőek a kkv-k talpon maradásához.