A Mohu és a Hulladékkezelési Visszaélések
Július 1-jétől a Mohu Zrt., a hulladékkoncesszor, bevezette, hogy a lakósok számára kilogrammonként 36 forint díjat kell fizetniük az építési-bontási hulladék, köznyelven sitt leadásáért a hulladékudvarokban. Ezt a változást a cég június közepén jelentette be, ami az illetékes kormányhivatal szerint ellentétes a hulladéktörvény rendelkezéseivel.
A jogszabály értelmében a lakosság számára a hulladékudvarokban eddig ingyenesen lehetett leadni a hulladékot, amivel a Mohu célja az volt, hogy a környezettudatos szemléletet támogassa. Eddig a lakcímkártya Felmutatásával a lakosság évi 0,5-1 tonna sittet tudott leadni térítésmentesen, ennek mértéke azonban az alvállalkozók szerződéseitől függött. A korábbi rendszer lehetőséget biztosított a lakosság számára, hogy a kisebb felújítások után könnyedén megszabadulhassanak a keletkező hulladéktól.
Az Új Szabályozás Hatása és Az Illegális Hulladéklerakás Fokozódása
A változások ellenére a szakemberek komoly aggályokat fogalmaztak meg a rendszer bevezetésével kapcsolatban. A Mohu alvállalkozói attól tartanak, hogy az új díjköteles rendszer bevezetése rontja a lakosság és a szolgáltatók közötti kapcsolatokat. Mivel a lehetőség a költségesebb konténerkölcsönzés irányába tereli az embereket, várhatóan nőni fog az illegálisan lerakott hulladék mennyisége is, amelynek eltakarítása az önkormányzatok terheit növelheti.
A Mohu indoklása a visszaélésekre hivatkozik, mivel állításuk szerint a hulladékudvarokban ingyenesen lerakott sitt több mint 90% -át vállalkozók hozták be, akik ügyeskedve, magánszemélyek lakcímkártyáit használták. A cég célja, hogy megakadályozza ezt a gyakorlatot, ám a lakosságot büntetik a visszaélések miatt, mivel az új rendszer lehetősége kizárja a megszokott ingyenes leadást.
Jogellenes és Kormányzati Állásfoglalás
A kormányhivatal állásfoglalásában egyértelműen kifejtette, hogy a hulladékgyűjtő udvarokban a lakosságtól díjat beszedni jogellenes, és a hulladéktörvény rendelkezéseivel ellentétes. A Mohu jogértelmezése, miszerint az építési-bontási hulladék nem tartozik a koncessziós hulladékok körébe, vitatott, mivel a kormányhivatal szerint ez nem adja meg a jogot a díj felszámítására.
Az érintettek aggálya, hogy a Mohu nemcsak saját magát, hanem a lakosságot is sarcolja az új intézkedések révén. Az alvállalkozók attól tartanak, hogy a közszolgáltatások helyett a Mohu pénzügyi helyzete miatt a lakosságot terhelő díjakat kénytelenek bevezetni. Az, hogy a hulladékudvarok között nincsenek digitális összeköttetések, tovább növeli a visszaélés lehetőségeit.
Összegzés
A hulladékkezelési visszaéléseket és a Mohu Zrt. által bevezetett új rendszer által felvetett kérdéseket komolyan kell venni, hiszen a célja az, hogy a lakosság így is hozzájárulhasson a környezetvédelemhez, anélkül, hogy az ő terhükre menne az állami hulladékgazdálkodás hiányosságainak kezelése. A kormánynak és az érintett hatóságoknak kell megtenniük a szükséges lépéseket ahhoz, hogy az állampolgárok a törvénykeretein belül tudják kezelni a hulladékot, a szolgáltatóknak pedig meg kell találniuk a fenntartható megoldásokat a problémák megoldására.