A BÉKE KÜLDÖTTJEKÉNT LÉPETT SZÍNRE XIV. LEÓ PÁPA AZ ELSŐ KÜLFÖLDI ÚTJÁN
XIV. Leó pápa első külföldi útja különleges figyelmet kapott, hiszen ő az, aki a külpolitikai kérdésekben ritkán és megfontoltan nyilatkozik. A májusi megválasztása után fél évvel Törökországba és Libanonba tett látogatása nemcsak jelentőségteljes, hanem jelzésértékű is: a kereszténység és az iszlám közti megbékélés szellemében érkezett, valamint a különböző keresztény felekezetek közötti párbeszéd és a közel-keleti béke hirdetőjeként lépett színre.
Az isztambuli Szentlélek-székesegyházban történteket látva sokan azt gondolták, hogy a pápa könnyezett az ottani kis keresztény közösség szívélyes fogadtatásán. Ez az érzelmi reakció hasonlított ahhoz, amikor pápává választása után, a Szent Péter-bazilika erkélyéről üdvözölte a hatalmas tömeget. Pápai szerepének felelőssége egyre inkább tudatosulni látszott benne.
Az első amerikai pápaként X. Leónak fél évet kellett várnia, hogy külföldre utazzon, ami különös súlyt ad az eseménynek. Vatikáni megfigyelők fokozott figyelemmel kísérték minden lépését és állásfoglalását, kíváncsian várva, hogy a 70 éves pápa milyen módon fogja megjeleníteni magát a nemzetközi színtéren. A BBC végül megállapította, hogy a pápa megtalálta a hangját, és biztosan a béke üzenetével érkezett Törökországba csütörtökön, majd Libanonba vasárnap.
A kérdés, hogy miért éppen ez a két ország volt a választása, egyértelmű: Ferenc pápa is megtervezte az utat, így utódja, XIV. Leó a félig-meddig ideológiai örökösének tekintette és hajtotta végre az előde terveit. Azonban ennél sokkal többről van szó, hiszen e látogatás célja nem csupán a folytatás, hanem az új lehetőségek keresése is.
Forrás: hvg.hu/360/20251202_XIV-Leo-papa-az-elso-kulfoldi-utja-torokorszag-libanon-kozel-kelet-palesztina