A New York Times reflektál a Klimt-ügyre
A New York Times cikkében alaposan feltárja a Klimt-mű körüli botrányt, amely a magyar hatóságok eredménytelenségére világít rá a náci időszak fosztogatásaival kapcsolatban. A cikk címe, „Hogyan vált nemzetközi konfliktussá egy újra felfedezett Klimt-mű?”, lényegre törően összegzi a történteket, amelyek a HVG által napvilágra hozott ügy köré épülnek.
Az „Afrikai herceg” című festményt a bécsi Wienerroither & Kohlbacher Galéria állította ki a közelmúltban a maastrichti TEFAF műtárgyvásáron, ahol 15 millió euróért kelt el. A galéria állítása szerint a mű egy olyan gyűjtőtől származik, aki a Klein család örököseivel állapodott meg. Azonban hamarosan kiderült, hogy a festményt a nácik elől menekülő család nem Bécsben hagyta hátra; valójában egy magyar férfi Magyarországra hozatta, ahol egészen 2023-ig őrizték.
A cikk további részletei árnyalják a helyzetet: a festmény 2023-as kivitele Magyarországról úgy történt, hogy itteni birtokosa „ismeretlen művész keltezetlen alkotásaként” jellemezte, értékét pedig mindössze 125 euróra, azaz körülbelül 50 ezer forintra becsülte. Különösen aggasztó, hogy ezt a hamis információt használhatták fel ahhoz, hogy a műtárgyat ki lehessen vinni az országból, holott 2022-ben a Végvári Zsófia Festményvizsgáló Laboratórium hitelesítette Klimt alkotásaként a művet.
Ezen állapotok fényében Lázár János, a kormány befolyásos minisztere, bejelentette a festmény védetté nyilvánításának javaslatát, ami újabb kérdéseket vet fel a hatóságok átláthatóságát és felelősségét illetően.