Vagyonvisszaszerzési hivatal vizsgálhatja a tíz évvel ezelőtti állami földárveréseket
Kétszeresen is pórul járhatnak azok az „aranykalászos” műkörmösök, akik tíz évvel ezelőtt több száz hektár termőföldhöz jutottak az állami földárveréseken. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, Unger Anna egy interjúban kilátásba helyezte, hogy az állami földárveréseken elkövetett jogsértések is a hivatal vizsgálata alá eshetnek.
Szavai szerint a rendszer első szakaszában a korrupció legjellemzőbb módja a jogi úton elkövetett piactorzítás volt, és ennek az egyik megnyilvánulása volt, hogy a kormány belenyúlt a hosszú távú földbérletekbe, vagyis azokat a termőterületeket is árverésre bocsátotta, amelyeket adott esetben már évtizedek óta ugyanazok a bérlők műveltek.
Ez durva beavatkozás volt a tulajdonviszonyokba, és a célja az volt, hogy a kormány kitermelje a hozzá hű tulajdonosi réteget. Minden formális szabályozás ellenére így vált sok olyan városi ember földbirtokossá, akinek valójában esze ágában sem volt személyesen megművelni a földet, inkább bérbe adta azt valódi agrártermelőknek.
A kérdés az, hogy városi ügyvédek vagy falusi parasztok viszik el azt a 200 milliárd forintot, amelyet a bérlőknek kell kifizetniük az év végéig a termőföldek tulajdonosainak. Az új kormány hozzányúlna a földtörvényhez, a vagyonvisszaszerzési hivatal pedig nekimehet a tíz évvel ezelőtti földárveréseknek.