Trump kijelentései és a kivégzésközvetítés körüli vita
Donald Trump amerikai elnök a héten szinte minden napra tartogatott meglepő kijelentéseket – írja Farkas Zoltán a HVG Fülszöveg rovatában. Az elnök rajongóinak Clarksville-ben azt mondta: „A leghülyébb dolgokat mondhatom, és ti megtapsoljátok.” Trump emellett lemondásra szólította fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, mondván, nem képes békemegállapodást kötni, miközben az Ukrajnát megtámadó, tőle területet követelő Vlagyimir Putyinnal üzletel. A cikk szerint a Fehér Ház ellenségének tekinti azt, aki a mesterséges intelligencia kifejezést használja az általa követelt szuperintelligencia helyett, Norvégián pedig örök szégyenfoltot hagy, hogy nem ő kapta meg a Nobel-békedíjat.
Kivégzés közvetítése és a Howard Stern-i képlet
A cikk felidézi, hogy Trump dönt a kerekesszékben ülő, 56 éves Nidal Hasan kivégzésének közvetítéséről. Az anyag egy amerikai rádiós, Howard Stern sikereit vizsgáló kutatást idéz: míg egy átlagos amerikai naponta tizennyolc percig hallgatott rádiót, Stern kiszólásokra és megdöbbentésre építő műsorával a rajongók egy óra húsz percet időztek a rádió mellett, mert kíváncsiak voltak, mit fog mondani a következő pillanatban. Akik gyűlölték, napi két és fél órán át hallgatták, szintén kíváncsiságból. E képletből következően a kivégzés streamingje a halálbüntetés ellenzőit és híveit egyaránt a monitor elé ültetheti, hatása kiszámíthatatlan.
A halálbüntetés helyzete
Manapság a világ mintegy ötven országában van halálbüntetés, Európában csupán Belaruszban. Az Amnesty International szerint tavaly 17 országban 2707 kivégzés történt, Kínát leszámítva, amelyről nincs adat, de a szervezet azt gyanítja, hogy ott ezres számban végeznek ki embereket. A halálbüntetés eltörlése civilizációs vívmány, de nem mindenütt élvez többségi támogatást ott sem, ahol megszüntették. Magyarországon a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság 1990 októberében törölte el, a döntést azóta politikai konszenzus övezi, bár ez ma már repedezik. Visszaállítását a Mi Hazánk nyíltan támogatja, a Fidesz színeiben pedig a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomát szerzett Lázár János is szorgalmazta, először 2016-ban, majd a bicskei pedofilbotrány kipattanása után.
A heti lapszám további témái
A héten az azonos nemű párok örökbefogadási joga került a lap fókuszába; a rovatban az ezen ügyködők és aktivisták beszélnek arról, hogy a hivatalok gyakorlata változóban van. A Gazdaság rovat a vagyonadó tervezetét tárja fel: két sáv, két kulcs, adóköteles saját ingatlan, kormányzati szigor, és a külföldiek sem maradnak ki belőle teljesen. A közvélemény támogatja az elképzelést, a vállalkozói kör lázadozik. Az egyik publicista arról ír, mit tanulhatna Magyar Péter Igor Matovictól, Szlovákia egy évig hivatalban lévő miniszterelnökétől, a másik pedig arról elmélkedik, lesz-e lovaspóló a magyarországi olimpián a kiszáradt Velencei-tóban. A Magyarország rovat azt mérlegeli, miért van kétharmados támogatottsága az olimpiának, és felveti, miféle kártérítésre számíthatnak azok a katonák, akik a pandémia idején nem vették fel a védőoltást, és emiatt illetmény nélküli szabadságra kényszerültek; emellett ismerteti a HVG kisfilmjét arról, miképp reagálhat Európa egy Oroszországból érkező hibrid támadásra.
Mohácsi vész és sorkatonaság
A katonai blokk a mohácsi vész eszmetörténeti utóéletével és a kötelező sorkatonaságról megemlékező kiállítás bemutatásával járul hozzá a lapszámhoz. Utóbbit a Fülszöveg írója személyes élményével egészíti ki: a kalocsai Jurinovics Miklós laktanyában 1971 őszén az ügyeletes tiszt ezt jegyezte fel az őrségi naplóba: „Az incidens átmászott a kerítésen.”