Bloomberg-kommentár: Trump iráni fiaskója és a stratégia jelentősége
Az iráni helyzet újabb tanulságokkal szolgál, amelyek rávilágítanak, hogy a katonai erő mellett a stratégiai tervezés is elengedhetetlen. Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem professzora hangsúlyozza, hogy ha egy szuperhatalom figyelmen kívül hagyja a stratégiát, könnyen vereséget szenvedhet, vagy rontja a saját helyzetét. Az Egyesült Államok és Izrael által Iránra mért komoly csapások ellenére Teherán sikeresen reagált, mivel hatékony, körmönfont tervekkel rendelkezett, ami lehetővé tette a rezsim számára, hogy megőrizze háború előtt álló rakétáinak 70%-át és folytassa veszélyes fegyverek fejlesztését.
Az iráni teokratikus rezsim stratégiái között szerepel, hogy képes túszul ejteni a globális gazdaságot, ha célba veszi a Hormuzi-szorost és az Öböl infrastruktúráját. A helyzet azonban olyan drámai, hogy Washington kénytelen volt egyezsnek helyet adni, miközben az iráni atomfegyver programjának ügye továbbra is kétséges. A helyzet bonyolultsága rávilágít, hogy a nemzetközi politikában nem elegendő csupán katonai erejünkre támaszkodni, a gazdasági és diplomáciai szempontok sem elhanyagolhatók.
Brands arra figyelmeztet, hogy a téves stratégiai döntések nem csupán a katonai térben vezethetnek csődöt, hanem gazdasági következményeket is maguk után vonhatnak. Teherán intelligens intézkedésekkel érte el, hogy elkerülje a végzetes következményeket, míg az Egyesült Államoknak és Trumpnak még mindig komoly kihívásokkal kell szembenéznie, hogy kezeljék az iráni helyzetet és saját országuk biztonságát.